Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

136 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A szegedi kir. járásbíróság mellett alakított lakbérleti bizottság mint a rendes bírósági szervezetbe beillesztett szerv működött, mert annak elnökét a 62,500/1917. I. M. számú rendelet 5. §-a értelmében a törvényszék elnöke a járásbíróság ítélöbírái közül, vagy törvényszéki székhelyeken esetleg a törvényszéki bírák sorából jelölte ki. A jelen ügyben a lakásügyek miniszteri biztosa a szegedi kir. járásbíróság mellett alakított lakbérleti bizottság, vágyik a fentiek szerint rendes bíróság végzését az ügy érdemi elintézésébe való beavatkozás mellett fellebbviteli hatáskörben bírálta felül. Annak a kérdésnek tüzetesebb vizsgálatába, vájjon a vidéki kir. járásbíróságok mellett alakított lakbérleti bizottságok felett, minthogy azok nem közigazgatási hatóságok, a lakásügyek miniszteri biztosát föfelügyeleti jogkör az 1,552/1920. M. E. számú akkori lakásrendelet 27. §-ának III. pontja alapján megillette-e, a hatáskört bíróság nem bocsátkozik, mert még ha a miniszteri biztost ily jogkör megillette volna is, ez a főfelügyelet nem terjedhetett ki a lakbérleti bizottság határozatainak érdemi felülbírálására. Minthogy ugyanis bérmegállapítási ügyekben a vidéki kir. járásbíróság mellett alakított lakbérleti bizottságot az előadottak I értelmében rendes bíróságnak kellett tekinteni, felette a főfelügyelet csak az 1891 : XVII. tc-ben meghatározott korlátok között, tehát az érdemi döntésbe való befolyás nélkül volt gyakorolható, kivéve, ha fennállott volna oly törvényes jogszabály, amely a lakásügyekben eljáró bírói hatóságok felett gyakorolható főfelügyelet számára az 1891 : XVII. tc-ben megszabott terjedelmen túlmenő jogkört biztosítana. Ilyen jogszabály azonban nincs és az 1,552/1920. M. E. számú korábbi lakásrendelet hatálya alatt sem volt, még az igénybevételi ügyek tekintetében sem, annál kevésbbé, ha mint a jelen esetben, bér megállapításáról van szó, mert a Budapesti Közlönynek 1920. évi március hó 4-én megjelent 52. számában közzétett közlemény szerint a minisztertanács határozata folytán a lakásügyek szabályozásáról 1,952/1920. M. E. szám alatt kiadott rendelet 27. §-ának III. pontjából kihagyatott az a rész, amely feljogosította volna a belügyi és az igazságügyminisztereket és a lakásügyek miniszteri biztosát, hogy az igénybevételi ügyekben eljárni hivatott hatóságoknak kötelező végérvényes utasításokat adhassanak, a bér megállapítására irányuló ügyekben pedig ily hatáskört az idézett 1,552/1920. M. E. számú rendelet 27. §-ának III. pontja már az eredeti szöveg szerint sem biztosított a főfelügyeletet gyakorló hatóságok részére.