Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

1918. í. Közjogi alakulatok is állhatnak magánjogi viszonyban, még pedig úgy a hitelező, mint az adós minőségében s a bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörére rendszerint nem irányadó az, hogy a jogosított, vagy a kötelezett fél a közjog által életrehívott valaminő alakulat. Ha a községnek a római katholikus iskolával szemben az egyházlátogatási jegyzőkönyvben felemlített kötelezettségei nem magánjogi természetűek, ezeknek a kötelezettségeknek a létrejötte, megszűnte és terjedelme felett való határozathozatal nem a rendes bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Magánjogi természetű az a jognyilatkozat, amellyel valaki — legyen az akár magánjogi személy, akár közjogi olyan alakulat, amely magánjogi jogképességgel bír — arra kötelezi magát, hogy az államnak, törvényhatóságnak, községnek, egyháznak olyan szolgáltatást nyújt, amely őt közjogi törvénynél fogva nem terheli, még akkor is, ha az a jognyilatkozat közjogi hatóság vagy testület — a jelen esetben az egyházlátogató r. kath. megyéspüspök — előtt hivatalos eljárás — a jelen esetben az egyházlátogatás — alkalmával történt. Az ilyen jognyilatkozatnak vagy jogcselekménynek a hatálya is csak magánjogi lehet, amelyen alapuló kötelezettség is csak magánjogi lehet. A Mária Terézia és Ferenc-féle királyi rendeletekben a községekre rótt iskolaépítési és iskolafenntartási kötelezettség nem magánjogi, hanem közjogi kötelezettség, amelyet nem változtat magánjogi kötelezettséggé az sem, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a községnek ez a közjogi kötelezettsége többé-kevésbé szabatos körülírással felvételt talál. Térfy: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. 1