Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATUK. 87 ságnál a visszvégrehajtás megszüntetése végett, mint a szegedi lakáshivatalnál a lakás kiutalása iránt előterjesztett kérelme. Ebben a részben tehát az ügyazonosság kétségtelen. De fennforog az ügyazonosság egyfelől a lakáshivatal döntése alá vitt, másfelől a kir. járásbíróságnál viszonkereset tárgyává tett arra a kérdésre is, hogy a peres felek között a bérleti viszony megszünt-e. Minthogy pedig az ezek szerint azonos ügyben mindkét említett hatóság érdemben határozott, az 1907 : LXI. tc. 7. §-ának 3. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esete felmerült. Nem változtat ezen, hogy a lakáshivatalnál a lakásigazolvány kiadása, a bíróságnál pedig a végrehajtás elrendelése és a vissz­végrehajtási jog megszűntének kimondása, mint végső kérelmek a két hatósági eljárást más-más irányúnak mutatják, mert e kérelmek a fentebb kiemelt kérdések miként való eldöntésétől elválaszthatlanok és így az-ügyazonosságot meg nem szüntetik. Úgy a 4,288/1919. M. E. számú rendelet 21. és 22. §-ának 3. pontjai, mint az 1,552/1920. M. E. sz. rendelet 33. §-ának 1. pontja értelmében is a lakások bérletének felmondással való meg­szüntetése, ily bérleménynek átadása avagy visszabocsátása iránt folyamatba tett ügyekben az eljárás és határozathozatal a kír. járásbíróságok mellett alakított lakbérleti bizottságok hatáskörébe tartozik. Annak a kérdésnek az eldöntésére pedig, hogy a lakbérleti bizottság feltételes határozata alapján helye van-e végrehajtásnak, a végrehajtást elrendelő bíróság van hivatva és ugyancsak bírói hatáskörbe tartozik a végrehajtás megszüntetése iránt kapcsolatosan indított per elbírálása is. Arra semmi tételes alap sincsen (és ilyen a 4,288/1919. M. E. számú rendelet 17. §-ából sem vehető ki), hogy az említett kérdés bármily vonatkozásban is a lakáshivatal hatáskörébe tartoznék és megfelelő tételes alap hijján ide lakásigazolvány kérése címén sem vonható. Ami a 4,288/1919. M. E. számú rendelet 17. §-ának Á. F. hatásköri összeütközési bejelentésében érvül felhozott 3. pontját különösen illeti, ez a pont oly eseteket tart szem előtt, amidőn a felmondás útján vagy más módon megüresedő helyiségébe nem a tulajdonos vagy leszármazója költözik, hanem új bérlő kijelölése válik szükségessé és ily esetekben utalja az új bérlő kijelölését a lakáshivatal hatáskörébe. Amikor azonban a lakbérleti bizottság a felmondást hatályosnak azért mondja ki, mert a lakásra a tulajdonos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom