Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XCII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva tevékenységüket annak szentelik. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 109. sz. VII. 4- 6-) Kereskedősegéd mindaz az egyén, aki a kereskedő üzletében kereskedelmi tevékenységre alkalmaztatik és a kereskedővel szemben, mint főnökkel szemben szolgálati viszonyban áll. (Hb. 1913 jún. 9. 64. sz. VI. 73. 156.) Kereskedői segédszemélyzetnek mindazok a személyek tekintendők, kik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan szerződtetve vannak. (C. 1914 ápr. 29.4280'913. v. sz. VII. 153. 315.) Aki a kereskedőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll és a főnök üzletében kereskedelmi természetű tevékenységet folytat, kereskedősegéd. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 164. sz. VII. 14. 32 ) Az 1884. évi XVn. tc. (ipartörvény) 176. §-a alkalmazhatásának előfeltétele az, hogy a követelést érvényesítő alkalmazott valamely iparossal (kereskedővel) szolgálati viszonyban álló segéd, tanonc vagy munkás legyen. Ha a munkaadó nem iparos (kereskedő), a §. alkalmazást nem nyerhet. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 163. sz. VII. 13. 30.) A törvény iparosnak csak azt a természeti vagy jogi személyt tekinti, aki valamely iparágat önállóan gyakorol, amihez képest iparossegéd az, aki az iparosnál, mint munkaadónál az iparüzlethez tartozó munkára a közte és az iparos között létrejött egyezkedéshez képest akként vállalkozik, hogy akár testi, akár szellemi egész tevékenységét, vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a munkaadó iparos javára köti le. (Hb. 1914 márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Aki a kereskedővel mint főnökkel szolgálati viszonyban és az üzletben kereskedelmi tevékenység kifejtése végett állandóan alkalmazva van — kereskedősegéd, akinek a szolgálati viszonyára alapított bérkövetelése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1915 június 21. 11. sz. VIII. 30. 62.) Iparossegéd az, aki a munkaadóval, a jelen esetben az iparüzlet folytatása céljából a biróság által kirendelt zárgondnokkal szemben az iparüzlet folytatásához tartozó munkára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti. Emellett a meghatározás mellett nem bir jelentőséggel és az iparossegédet ebbeli minőségétől nem fosztja meg az, hogy az iparossegéd a megkötött munkaszerződés szerint az ő munkabéréből az iparüzlet körében még más segédet is tartozik alkalmazni, mert egyedül ezen az alapon az ő tevékenysége vállalkozói tevékenységnek még nem tekinthető. (Hb. 1914 máj. 25. 49. sz. VII. 70. 130.) A kereskedő vagy iparos főnök és a segéd között való viszony lényegéhez tartozik a szolgálati viszony, mely szerint a segédnek a főnök