Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XLVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A hatáskör nem a védelemként érvényesített ellenkövetelés, hanem a kereset alapján állapítandó meg és a kereset felett ítélni hivatott hatóság dönt a kereseti követelés érdemi megbírálásánál abban a kérdésben is, hogy azt a beszámíttatni kért ellenkövetelés részben vagy egészben megszüntette-e vagy nem. (Hb. 1913 jun. 16. 66. sz. VI. 84. 182.) A követelés fennállása ellen tett kifogás elbírálása szükségképen ugyanannak a hatóságnak hatáskörébe esik, amely elé a követelés érvényesítése tartozik. (Hb. 1913 ápr. 21. 22. sz. VI. 36. 70.) A közigazgatási hatóság határozatának érvényt szerezni — hacsak a törvény kivételesen ellenkezően nem rendelkezik — ugyancsak a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 ápr. 21. 22. szám. VI. 36. 69.) A közigazgatási hatóság hatáskörén a felek közmegegyezéssel sem változtathatnak, mert az 1868 : LIV. tc. 52. §-a b) pontjának az a rendelkezése, mely szerint a felek bármely perkérdés eldöntését választott bíróságra ruházhatják, csak a rendes bírói illetékességtől enged eltérést. (K. M. 973o/9i3- sz. VI. 234- 444 ) A törvénynek a közigazgatási hatáskört kötelezően megállapító szabályával szemben eltérésnek helye még akkor sincs, ha a felek szerződéssel a rendes bíróság hatáskörében állapodtak meg. (Hb. 1914 dec. 7 131. sz. VII. 139. 293 ) A hatásköri szabálytól a felek beleegyezésével sem lehet eltérni. (C. 1915 szeptember 30. R. P. VII. 2034. sz. VIII. 92. 187.) A követelés engedményezése s az engedményes által érvényesítése a hatáskörön nem változtat. (K. M. 1914. évi 20,125. sz. VIII. 143. 250.) Az a körülmény, hogy a panasszal, vagy a keresettel a szerződésből közvetlenül jogosított, vagy annak a jogán más valaki lép fel, nem bír befolyással arra a kérdésre, hogy a szerződésből eredő jogosítvány a közigazgatási hatóság, vagy a bíróság előtt érvényesítendő-e, mert ennél a kérdésnél nem a felperesnek vagy panaszkodónak eredeti jogszerzői vagy jogutódi minősége, hanem egyedül az a döntő, hogy az érvényesített igény felett való eljárást valamely jogszabály a közigazgatási hatóságnak vagy a bíróságnak a hatáskörébe utalja-e s a jogszabályok ezt a kérdést rendszerint az érvényesíteni kívánt igény tárgyi szempontjából, nem pedig a panaszosként, vagy felperesként fellépő jogosítottnak az alanyi szempontjából döntik el. (Hb. 1914 febr. 16. 1913. 155. sz. 20. 93.; május 25. 60. sz. VII. 73. 139.; szeptember 28. 87. sz. VII. 99. 202.) A hatáskörön nem változtat az, hogy a fél a maga személyében vagy képviselőként áll perben. (Hb. 1914 febr. 19. 1913. 155. sz. VII. 20. 39.; május 25. 37. sz. VII. 69. 128.) Érdemre tartozik, hogy a hatáskör alapjául vett szerződés joghatályosan létrejött-e. (B. 1912 máj. 23. VI. 178. 391.)