Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ÜGYEKBEN. 207 üzletét nem kezelik, tehát a közigazgatási bíróság hatásköre szempontjából a törvénynek más rendelkezése szóba sem jöhet, mint a panaszló által felhívott 68. §-nak 2. pontja. E pont szerint, a közigazgatási bíróság előtt eljárásnak van helye a miniszternek az ellen a határozata ellen, mellyel törvényes alap nélkül oly díjszabást létesít, mely az engedélyesnek az engedélyokirat alapján szerzett jogaiba ütközik. A törvénynek ez a rendelkezése a díjszabás létesítésével szemben adja meg a védelmet, vagyis azzal az általános rendelkezéssel szemben, mely a díjtételek tekintetében a jogszabályt alkotja. Ettől lényegileg különbözik az az eset, mikor az válik vitássá, hogy egy bizonyos viszonylatban alkalmazni kell-e valamely díjszabást: vagyis, hogy ez a díjszabási rendelkezés vonatkozik-e arra a bizonyos esetre. Ez a kérdés már csak a jogszabály alkalmazásának kérdését öleli fel, s mint ilyen, nem tartozik annak a jogvédelemnek körébe, melyet a törvény fennebb idézett pontja a közigazgatási bíróság előtt ad meg. Már pedig a jelen ügyben, a fennebb előadott tényállás szerint, ez utóbbi kérdés vált vitássá és a miniszter ebben a kérdésben határozott. Ugyanis a miniszter a kedvezményes díjszabás létesítése felől tett 37,677 1909. számú rendelkezést semmi tekintetben sem változtatta meg, sőt a most megtámadott határozatát ennek a rendelkezésnek értelmezése útján jutott arra az eredményre, hogy az ott megszabott díjkedvezmény a szóban levő szállításokra nézve nem vonatkozik. Világos tehát, hogy itt nem új díjszabás létesítéséről van szó, hanem az összes tényezők által érvényben levőnek elismert díjszabási rendelkezésnek konkrét esetekre való alkalmazhatósága a vitás.