Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ÜGYKKBEN. 205 jogalapon állapította meg a más vallású panaszosok hozzájárulási kötelezettségét. A felebbezés panaszosoknak az iskolafenntartás! költségeibe/ való hozzájárulás alól leendő felmentésére irányul. K/A a felebbescésl annyiban, amennyiben az 1868. évi XXXVIII. tc. 45. ^-ára is alapított kötelezettség megállapítása ellen irányul, panasznak kellett tekinteni és ebben a részében annak helvét kellett adni, mert az 1868. évi XXXVIII. te. 45. §-á a hitfelekezeti elemi népiskola fenntartási költségeihez való hozzájárulásra nézve csak az iskolát látogató más vallású gyermekek szüleinek kötelezettségét állapítja meg, ezt a kivételes és így szorosan magyarázandó intézkedést pedig a gazdasági cselédeket tartó gazdákra is kiterjeszteni nem lehet. Ellenben a felebbezés elbírálására nem állapíthatta meg a bíróság a maga hatáskörét annyiban, amennyiben a panaszosok kötelezettsége az 1907. évi XLV. te. alapján is megállapíttatott, — mert arra a kérdésre, hogy panaszosok mint cselédtartó gazdák a róm. kath. cselédeknek az iskolát látogató gyermekei után a hitfelekezeti iskolaszék részére az 1907. évi XLV. tc. 32. §-a alapján tartoznak-e egyéb megtérítéssel ? a bíróság hatásköre ki nem terjed, hanem az idézett tc. 62. §-a értelmében ebben a kérdésben végső fokon a m. kir. földmívélésügyi miniszter határoz. 104. Az 1896 : XXVI. tc. 68. íj. 2. pontja a magyar királyi közigazgatási bíróság jogvédelmét csupán arra az esetre adja meg, mikor a miniszter törvényes alap nélkül új vasúti díjszabást létesít; a vitás kérdés azonban, hogy érvényben lévőnek elismert díjszabás a fölmerült esetre alkalmazható-e vagy nem. a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. 1916. évi 4206. K. sz. a. A jelen ügynek a hatáskörkérdése szempontjából lényeges tényállasa az, hogy a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 1909. évi augusztus hó 4-én 37,677 szám alatt kelt