Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

BŰNÜGYEKBEN. 100. Aki másnak nevére szóló népfolkelési igazolványt lapot használ fel arra, hogy azzal igazolja a népfolkelési pótszemlén való jelentkezését, holott ő a pótszemlén való jelentkezés kötelezettségét elmulasztotta : az 1912 : XXX. tc. 67. §-ában meghatározott és az I9I5:XEX. tc. 11. §-a szerint minősülő bűntettet követi el és e miatt az eljárás rendes biróság hatáskörébe tartozik. C. 1917 július. 24. B 3526. sz A védő hivatkozással a Bp. 385. cáriak 1. a) és 1. b) pontjára, a vádlott bűnösségének megállapítására és a bűncselekmény téves minősítése miatt: maga a vádlott pedig a büntetés enyhítése végett jelentett be semmisségi panaszt. A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt okból emelt semmisségi panasz a vádlott védekezéséből kivehetően azon alapul, hogy a vádlptt, mikor a K. V. nevére kiállított népfolkelési igazolványi lapot saját igazolására felmutatta, ezt álmossága és ittassága által előidézett kábult, mintegy öntudatlan állapotban tette, cselekménye tehát neki ebből az okból be nem számítható. Ez a panasz, amely helyesen a 385. §-ának 1. c) pontjára fektetendő lett volna, alaptalan, mert a kir. törvényszék nemcsak nem állapította meg a vádlott öntudatlanságára mutató tényeket, hanem ellenkezően a megállapított tényekből nyilvánvaló, hogy a vádlott a kérdéses népfolkelési igazolványi lapot öntudatosan használta és azzal a negyedik pótszemlén való jelentkezését igazolni akarta. A védő érvelése szerint a jelen esetben a véderőről szóló io,i2:XXX. tc. 64. és 65. §-ai, illetve az 1915:1! tc. 5. §-a szerint csak kihágás forog fenn, a vádlott cselekménye tehát tévesen minősíttetett bűntettnek. Ámde az idézett törvényhelyek pusztán a jelentkezési kötelezettség elmulasztását nyilvánítják kihágásnak; a ielen esetben azonban az van megállapítva, hogy a vádlott nemcsak a negyedik pótszemléről való elmaradásával jelentkezési