Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXIX Az iigyazonosság feltétele a személyi és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága ; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dűlő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít ez az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. (Hb. 1909 nov, 22. 65. II. 13Q. 265.) Az iigyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. (Hb. 1909"márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság cselédül történt felfogadás iránt létrejöttnek állított szolgálati szerződés alapján követelt bér iránt indított keresetre tagadta meg hatáskörét, ellenben a főszolgabíró az előtte folyamatba tett eljárásra nézve azért szállította le a saját hatáskörét, mert a panaszban előadott tényállás szerint a szolgálati szerződést cselédszerződésnek nem minősítette, és így a rendes birói útra tartozó követelés megbirálására hatáskörrel nem bir. (Hb. 1913 dec. 15. 141. sz. VI. 157 • 358.) Ügyazonosság hiányában nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróság előtt az alapítványt illető s a hagyatéki biróságnál birói letétben levő értékeknek a kiutalványozása kérdésében folyik a per, a miniszter mint közigazgatási hatóság pedig az alapítólevélnek nála jóváhagyás céljából bemutatása tárgyában határozott. (Hb. 1915 június 21. 35. sz. VIII. 43. 92.) Hatásköri összeütközést nem létesít az, hogy a belügyminiszter az egylet alapszabályait megerősítette, a rendes bíróság pedig az egylet tagja részéről az egylet ellen ügylet érvényességének kimondása iránt indított perben kimondotta, hogy az egylet és tagja közötti ügylet biztosítási ügylet s az erre alapított követelés a kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe tartozik és elrendelte ily tartalmú végzésének a céghivatallal közlését. (Hb. 1915 január 25. 1914. 132. sz. VIII. 2. 2.) Megvan az ügyazonosság, ha a miniszter részéről bemutatási záradékkal ellátott alapszabályok szerint működő egyesületet a cégbiróság szövetkezeti szervezkedésre és cégbejegyzésre kötelezte. (Hb. 1915 dec. 13. 70. sz. VIII. 71. 155.) Ha a felperes ügyvéd a közigazgatási hatóság előtt tiszteletdíjat, a rendes biróság útján viszont munkadíjat érvényesít, az ügyazonosság nem hiányzik. (Hb. 1915 október 18. 45. sz. VIII. 45. 103.) Tárgyi ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a gyámhatóság az apát arra kötelezte, hogy törvényes gyermekeinek tartási költségeihez meghatározott összeggel járuljon hozzá és határozatának indokolása az összeg meghatározásában az apa részére járó családi pótlék »