Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Ütköző vétséget is képez, az üzletvezetőség e miatt és a csempészés miatt is kérte megbüntetésüket. v1 :; A pozsonyi járás Jvszolgabirája 1917, évi július hó 3-án 3933/I0I7* szám alatt kelt végzésével a a följelentést a Rbsz. 8. §-a alapján további intézkedés céljából a pozsonyi ügyészséghez tette át, minthogy a följelentés adatai szerint a föl jelentés tárgyává tett és az 1879 : XL. tc. HÜ. §'-ába, vaíamint a 4451/1915: M. K. szánni rendelet 1. §-ába ütköző kihágások elválaszthatatlan összefüggésben vannak a Btkv. 332. §-ába' ütköző és akír. törvényszék hatáskörébe tartozó bűntettel. • A pozsonyi kin ügyészség 1917. évi július hó 17. napján 1917- ü. 506/4. szám alatt kelt átiratával a kihágási ügyre vonatkozó iratokat azzal küldötte vissza a pozsonyi járás főszolgabírójához, hogy az ügyészségnél folytatott ügyben a nyomozás hosszabb ideig fog elhúzódni, amely idő alatt esetleg a kihágás el is évülne, azonkívül a kihágások elkülönített elbírálásának és az eljárás lefolytatásának nincs semmi akadálya. A pozsonyi járás Jöszolgabirája 1917. évi augusztus hó 3. napján 3933/1917. szám alatt kélt jelentésével az iratokat a közte és a pozsonyi tir. ügyészség között fölmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett az 1907 :LXI.tc. 8. í$'-a alapján a hatásköri bírósághoz terjesztette föl. A fölterjesztés szerint a törvényszéki ügygyei való összefüggés kétségtelen annak folytán, hogy az iratok szerint a terhelteknek a vonatba való fölszállását ép az erőszakos nemi közösülés bűntettével gyanúsítottak egyike engedte meg, hogy továbbá á fékező megvádolása ép a babelkobzás elhárítása céljából történt; figyelembe veendő továbbá, "hogy a kir. bíróság az ügyben még véghatározatot nem hozott'és a bírósági ügygyei elválaszthatatlanul összefüggésben levő kihágási ügyeket annak idején a főszolgabírónak nem engedte át; végre a kihágások elbírálására alkalmasabb is a kir. törvényszék, minthogy a tényállás kiderítésénél az ügyészségi iratokból már ismert adatok alapján indulhat ki. II. Az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 1. pontjában írt hatásköri összeütközés akkor forog fenn, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ebben az ügyben azonban fenti tényállásból kítünőleg a rendes bíróság még el sem járt, hanem csak a főszolgabíró (közigazgatási hatóság) és a kir. ügyészség; minthogy pedig az utóbbi hatóság szintén nem bíróság, a rendelkező rész szerint kellett határozni.