Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ügyre nézve a rendes bíróság (kir. járásbíróság) és a közigazgatási hatóság (iparhatóság) jogerősen kimondották, hogj az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik, jóllehet közölök az egyiknek (az iparhatóságnak) hatáskörébe tartozott volna az eljárás. A hatáskön bíróság a hatásköri összeütközés beálltának esetét még sem állapíthatta meg. Az 1912. évi LIV. tc. 26. íjának harmadik bekezdése szerint az 1884. évi XVII. tc. 176. S-ában foglalt az a szabály hogy az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll igényeit a törvény rendes útján érvényesíteni, abban az esetben is alkalmazandó, ha az iparhatóság nem érdemben döntött, hanem saját hatáskörének hiányát állapította meg. Ez a rendelkezés a törvénybe a képviselőház igazságügyi bizottságának javaslata alapján (lg. Jav. Tára VII. kötete 282. lap) éppen azért véttetett fel, hogy hasonló esetekben a hatásköri összeütközések hosszú időt igénylő eldöntésének szüksége kiküszöböltessék és hogy ezért a bíróság ne vizsgálhassa azt, hogy az iparhatóságnak kellett-e eljárni, hanem köteles legyen az ügyben eljárni már akkor is, ha az iparhatóság hatáskörének hiányát állapította meg. A két ellentétes határozat tehát ebben az 1912. évi LIV. tc. hatályban léte alatt (az igi5. évben) felmerült ügyben a további eljárást nem akadályozza, mert a rendes bíróság első eljárásában fennforgónak megállapított pergátló körülmény i.az 1911. évi I. tc. 180. §-a 2. pontja) a megelőző iparhatósági eljárás hiánya, már ki van küszöbölve. Minthogy pedig az 1907. évi LXI. tc. 7. §-a 1. pontja alá a hatásköri összeütközésnek csak olyan esete vonható, melyben az ellentétes határozatok a további eljárást gátolják s ilyen esetben a hatásköri bíróság döntésének célja a további eljárás akadályának elhárítása ; ,, v minthogy ezúttal ez az eset fenn nem forog: ennélfogva' ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel.