Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. XL1V. tc. 4. igának 10. c) illetve 11. pontba, végül az 1898. évi 81,888. számú m. kir. pénzügyminiszteri szabályrendelet 26. §-ának 8. és 7. pontja alapján az 18S3 : XLIV. tc. 36. jíi-ának g) pontjában meghatározott és elkövetett mulasztás folytán 373 K 47 fillér kárösszeg megtérítésében egyelem! egesen elmarasztalta. Ezt a határozatot Budapest székesfőváros közigazgatási bizottsága 1912. évi január S. napján 12,838/1911. kbg. szám alatt hozott határozatával a marasztalt székesfővárosi tisztviselők felebbézésére felülvizsgálta és helybenhagyta annak megjegyzésével, hogy a telebbezés a m, Idr. pénzügyminisztériumhoz terjesztendő elő. A közigazgatási bizottság határozata ellen mind a négy székesfővárosi tisztviselő fellebbezést terjesztett elő, amelyeket a közigazgatási bizottság illetékes elbírálás végett a m. kir. pénzügyminiszterhez terjesztett fel, akihez a felebbezések a beszerzett iratok szerint az 1912. évi május 21-én érkeztek. Utóbbi azonban 1913. évi július 26-án 81,732. szám alatt kelt határozatában az iratokat érdemleges elbírálás nélkül és azzal a meghagyással küldötte vissza a közigazgatási bizottsághoz, hogy azokat illetékes eljárás végett a közigazgatási birósághoz terjessze fel; felfogása szerint ugyanis a kártérítési kötelezettségnek és mértékének városi közegek ellen való megállapítása a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Az ily módon hozza félterjesztett panaszokat az eljárás lefolytatása után a ///. kii: közigazgatási bíróság 1914. évi december 18. nspján 11,483/1914. P. szám alatt hozott végzésével hivatalból visszautasította. A megokolás szerint a kártérítés kötelezettségének és mértékének községi (városi) közegek ellen való megállapítása tárgyában a közigazgatási biróság- az 189(1: XXVI. tc. 82. §-ának 7. pontja értelmében esak akkor van hívatva határozni, ha a közigazgatási bizottság olyan kártérítési ügyben határozott, amelyben a határozat az 1889 : XXVIII. te. 18. §-ának 2* r) pontja szerint azelőtt a pénzügyminiszterhez volt felebbezhető. Ilyenek az 1889 . XXVIII. tc. 15. fc'-ának III. 3. pontja és 8. §-ánák 6. b) pontja szerint az 1883: XLIV. tc. 47., 73.. 90. és 92. §-aiban megjelölt esetek. Azonban a jelen esetben a kár nem az idézett S-okban felsorolt mulasztások valamelyikéből származott, hanem abból állott elő, hogy a panaszosok bíróilag elárverezett ingatlanokat terhelő köztartozásokat sorrendi tárgyaláson való érvényesítés végett nem mutattak ki ; ez eset elbírálása tehát a biróság hatáskörébe nem tartozván, a panaszok vissza voltak utasitandók. A ///. kir. pénzügyminiszter az 1916. évi május n. napján 3639. sz. alatt kelt határozatában' kijelentette, hogy a székesfőváros közigazgatási bizottságának marasztaló határozata ellen beadott panaszok elbírálása az ig'ts:LIII. tc 24. §-ának 5. c) és 25. §-ának 2. b) pontjában, valamint a