Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

2 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Közegészség elleni bűncselekménnyel terhelt B. J. és társai ügyében a szeniczei kir. járásbíróság és a szeniczei főszolgabíró között felmerültként bejelentett összeütközés elintézése érdekében a hatásköri bíróság a felterjesztett iratokat a hatáskör kérdésében való szabályos határozatok hozatala és az Ü. R. 81. §-ában az összeütközést előidéző határozatok jogerejének bevárása tekintetében rendelt pótlás céljából visszaküldi. A hatásköri bíróság ugyanis nincs arra hivatva, hogy egyes ügyekben hatóságok felkérésére előzetes véleményt nyilvánítson ; a hatáskör megállapítása minden hatóság legsajátosabb joga és a hatásköri bíróság csak a szabályosan hozott határozatok folytán felmerült összeütközést bírálja el. Az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának 1. pontja szerinti hatásköri összeütközés esete pedig csak akkor merül fel, ha a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. A hatásköri bíróság ennélfogva a szeniczei járás főszolgabíróját felhívja, hogy hatásköre kérdésében maga foglaljon állást; amennyiben hatáskörét nem tartaná megállapíthatónak, e tárgyban hozandó indokolt határozatát az ügyben érdekelt és felebbvitelre jogosult összes terheltekkel és sértettekkel szabályszerűen közölje és ha a hatáskört meg nem állapító végzése akár a felebbvitel elmaradása, akár a felebbviteli hatóság határozata következtében jogerőre emelkedett, az ügyiratokat, jelen rendeletre hivatkozva azzal a megkereséssel tegye át a szeniczei kir. járásbírósághoz, hogy az a hatáskör tekintetében 1917. évi január hó 18. napján B. 46 1917. szám alatt hozott átiratában kifejezett álláspontját indokolt határozatban az összes érdekeltekkel felebbviteli joguk gyakorolhatása végett szintén közölje és ha a hatáskört meg nem állapító határozata jogerőre emelkedett, az iratokat közvetlenül a hatásköri bírósághoz terjessze fel.