Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

CXLVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Járdaépítési költséghez egyesek hozzájárulási kötelezettségére nézve jogforrásul felhozott községi határozatra alapított követelés a hatáskör szempontjából olyan tekintet alá esik, mint a községben létesített közérdekű intézmény költségéhez szabályrendelet értelmében követelt hozzájárulás. (Hb. 1916 dec. 11. 32. sz. IX. 55. 109.) Ha a község a vasúthoz vezető út létesítéséhez való hozzájárulás arányára nézve a vasúttársasággal és az érdekeltekkel megállapodott, ebből származó jogait rendes birói úton érvényesítheti. (C. 1915 szept. 28. Rp. Vm. 1026. sz. IX. 84. 170.) Vadászati ügyek.. Magánjogi kérdés az, bogy bizonyos területen a vadászat gyakorlására ki van jogosítva. (B. 1910 jun. 28. 1909. G. 1043. sz. IV. 153. 29.) Vasúti ügyek. (Vasút okozta kárra nézve 1. Kártérítés a.) A vasúti személy- és árúszállításból kifolyólag felmerülő díjak és illetékek magánjogi per útján érvényesíthetők. Ily ügyekben a közigazgatási hatóság közreműködése csupán a személyazonosság megállapítása céljából vehető igénybe. (K. M. 1907. évi 66,081. sz. II. 263. 416.) Nem tartozik birói hatáskörbe oly kereset, amely vasutat megillető szolgalom nemét és terjedelmét és a használat módját érinti. (C. 1914 júl. 31. 3722. sz. VII. 156. 319.) Vasúti átjáró létesítésének kötelezettsége elvállalás hiányában közigazgatási útra tartozik. (D. 1912 nov. 27. G. II. 411. sz. VII. 172. 336.) Vasúti szabadjegynek hírlapíró részére kiadása iránti kereset polgári per útján nem érvényesíthető. (B. 1912 okt. 28. G. 183. sz. VII. 164. 330.) Vasútat illető szolgalom. (C. 1914 júl. 13. P. 3722. sz. VIII. 80. 174.) Az a kérdés, hogy az előfordult pályarongálások erőhatalom (vis major) következményei-e és hogy ezek helyreállításának költsége a helyiérdekű vasút és a m. kir. államvasút közül kit terhel, nem közigazgatási, hanem magánjogi kérdés, amelyre vonatkozó ügyben az eljárás nem a miniszter és a közigazgatási biróság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1915 nov. 8. 68. sz. VIII. 61. 137.) Az a kereset, mely szerint a magyar kir. államvasutak a szoglálatot szabályellenesen mondván fel a felperesnek, elbocsátása nem jogszerű, amiből folyőlag felperes azt kéri, hogy alperes vagy vegye vissza őt a szolgálatba vagy pedig részesítse a keresetben körülírt kártérítésben, a rendes birói eljárásra tartozik. (C. 1914 febr. 10. 5978. sz. VII. 162. 329.) A rendes biróság nincs jogosítva a vasúti fegyelmi eljárás hiányainak pótlására vagy a fegyelmi határozat esetleges tévedéseinek helyreigazítására, hanem csupán a jogellenes elbocsátásból származó kár megítélésére következőképen csak azt vizsgálhatja, hogy a jogérvényes fegyelmi határozatban megállapított tények a szolgálati szabályzat határozmányai értei-