Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

LVIIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. nonc ipari haladásának bejelentésére köteleztessék. (B. 1915 május 6. P. IV. 3915. sz. 108. 197. Az iparhatóságnak, illetőleg az ipartestület békéltető bizottságának az 1884 : XVII. tc. 176. §-ában említett határozata alapján ingatlanra végrehajtásnak az elrendelése minden esetben a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (M. 1914 ápr. 30. 14,250/1914. sz. VII. 176. 341.) L. Végrehajtási ügyek a. is. Az alkalmazottnak a nyugdíjalapra befizetett összeg iránt támasztott és a nyugdíjigénnyel egy szempont alá eső igénye nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe. (C. 1913 dec. 2. 1051. sz. VI. 171. 379-) Külföldi segédekkel szemben alkalmazható-e az iparhatóságnak az 1884 : XVII. tc. 176. §-án alapuló hatásköre? (B. 1911 dec. 20. H. 55. sz. VI. 176. 387.) Külföldi cég magyarországi fióküzletében alkalmazottaknak az ipartörvény 176. §-án alapuló követelésének elbírálása a fióküzletre illetékes iparhatóság elé tartozik. Ilyen ténylegesen létező fióküzlet hiányában az az ügy elbírálása közvetlenül a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (K. M. 14.875 914. sz. hat. VII. 199. 361.) Osztrák munkaadókkal szemben támasztott ipari követelések az Ipartv. 176. ^'-ában meghatározott iparhatósági eljárás nélkül rendes birói úton érvényesítendők. (K. M. 12,753/1915. sz. VIII. 145. 251.) Az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a alapján eljárásnak csupán az iparosok és tanoncok, segédek vagy munkások között felmerülő vitás kérdésekben van helye — míg az előbbeni munkaadónak a jelenlegi munkaadóval szemben támasztott kártérítési igényének elbírálása nem vonható e szakasz alá. (K. M. 73. 188/913. sz. a. VII. 200. 362.) Az ipartörvény 176. §'-a úgy értelmezendő, hogy annak szabályai kiterjednek az iparos és az ipartörvény 75. vagy 95. í^'-ai szerint a tanonc, illetve segéd mellett egyetemleges felelősséggel tartozó másik iparos között az utóbbinak ily felelősségéből kifolyólag felmerült vitás kérdésekre is, mihezképest e kérdésekben az eljárás elsősorban iparhatóság* hatáskörébe tartozik. (K. M. 48,863/1913. sz. VIII. 142. 247.) Az iparhatósági határozat ellen a fél akkor is a rendes bírósághoz (járásbírósághoz vagy törvényszékhez) fordulhat, ha a pertárgy értéke a községi bíróság értékhatárát nem haladja meg: amihez képest iparossegédnek járó, 40 koronát meg nem haladó bérkövetelés érvényesítése iparhatósági eljárás után nem a községi bíróság, hanem a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 16. 122. sz. VII. 131. 272.) Az 1884: XVII. tc. 176. $-ában jelzett törvény rendes útja alatt a rendes bíróságok előtti eljárást, rendes bíróságok alatt pedig törvényeink szerint a birói hatóságot gyakorló királyi bíróságokat — szemben a bizo-