Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)
RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ponként tejeladással foglalkozik, a telepén a tejet az ö nevével és «tej)> fölírással ellátott kannákba elosztva s részben már le is ólmozva s közvetlenül expediálás előtt, illetve expediálás közben találtak s minthogy a kannákban «tej» fölirattal ellátott tej alatt a vevő természetesen tiszta (teljes) tejet vél vásárolni: megállapítható, hogy a vádlott most érintett tevékenysége a vevők tévedésbe ejtésére alkalmas fondorlat. Minthogy pedig azon további körülményből, hogy a vádlott a tejmennyiségbe 20 -25—30% nitrátos vizet kevert, illetve ke vertetett, ami összeredményben az eredeti tejmenynyiséget csaknem egyharmadrésznyivel növelte s ezáltal a rendelkezésre állott tejmennyiségnél jóval nagyobb mennyiségű tejnek az értékét akarta magának a vevői tévedésbeejtésével megszerezni és minthogy másrészről a tejnek 20- 25 30% nitrátos vízzel való keverése a vevőre nézve a további 80 75 70%-ot is értéktelenné teszi: megállapítható, hogy a vádlott jogtalan vagyoni haszon szerzését s a vevőkkel szemben vagyoni kárnak az okozását célozta, amelyre irányuló tevékenységében a csalás bűncselekményének a tényálladéki elemei ismerhetők föl s illetve amely tevékenységével a csalás bűncselekményeinek az elkövetését megkezdette, mert a hamisított tejnek kannákba való elosztását meghatározott s általa tudott személyek tévedésbe ejtése céljából eszközöltette. Minthogy azonban a vádlott abbeli véghezviteli cselekményében, hogy a sértettnek tényleges anyagi kárt okozzon, a hatósági közbelépés, illetve az elszállításra szánt tejnek lefoglalása tehát akaratán kívül eső körülmény — folytán meggátoltatott s ez okból a csalás bűncselekményének megkezdett véghezvitelét be nem fejezte s minthogy végül az egyes kannákban különböző vevők részére eladni szándékolt tejnek az értéke s következésképen az okozni szándékolt vagyoni kár összege minden esetben 100 K-n alóli lett volna: