Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXVII képviselőként áll porben. (Hb. 1914 febr. 19. 1913. 155. sz. VII. 20. 39.; május 25. 37. sz. VII. 69. 128.) Érdemre tartozik, hogy a butuskor alapjául vett szerződés joghatályosan létrejött-e. (B. 1912 máj. 23. VI. 178. 391.), A követelés nagy összege, a kérdés bonyolult volta és a bizonyítási eljárás nehézsége a közigazgatási hatóságnak hatáskörén nem változtat. (Hb. 1913 okt. 13. 89. sz. VI. 31- 297 ) Nem hatásköri, hanem érdemi kérdés az, hogy a panaszolt határozat törvénnyel, törvényerejű jogszabállyal vagy az engedélyokirattal valóban ellenkezik-e. (Hb. 1916 dec. 18. 103. sz. 54. 106.) Nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy érdemére tartozik annak megbirálása, hogy a megtámadott rendelkezés a törvényhatóságra valóban sérelmes-e, történt-e jog- vagy törvénysértés, hogy a miniszter diszkrecionárius jogkörében belátása szerint intézkedhetett-e. (Hb. 1916 dec. 11. 55. sz. 65. 135.) Az elévülés az érdemet érintő kérdés és nincs oly rendelkezés, amely szerint az állítólag elévült tanítói illetmények rendes birói úton érvényesíthetők lennének. (Hb. 1914 szeptember 21. 84. sz. VII. g8. 198.) Hogy a kereset tárgyává tett igények mennyiben érvényesíthetők, ennek az elbírálása a per érdemére tartozik. (C. 1914 február 10. 5978. sz. VII. 162. 329.) Nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy érdemére tartozik az, hogy a nyugdíj szabályrendelet a viszonosság követelményeinek tartalmilag mennyiben felel meg. (Hb. 1915 november 8-án. 50. sz. VIII. 59. 130.) Ha a kereset elbírálásába a rendes bíróság hatáskör hiánya miatt bele nem bocsátkozhatik, nem döntheti el azt sem, vájjon a hatáskör hiánya miatt általa el nem dönthető ^kereseti követelés alapjául felhozott tények valók-e. (C. 1915 nov. 10. R. P. VII. 5566. sz. 95. 193.) Perköltség és az ügyvéd részére megállapított járandóság csak abban a perben minősül a főkövetelés járulékának, amelyben felmerült, megszűnik azonban a pertárgy értékének megállapítása szempontjából ez a járuléki minőség, ha a perköltség és az ügyvédi járandóság kárként más perben egységesen érvényesíttetik, mint a kárösszeg egyik tétele. (Hb. 1915 március 22. 1914. 157. VIII. 14. 33.) A bíróság általános hatásköre. Törvényeink értelmében rendes bíróság alatt a birói hatóságot gyakorló kir. bíróságokat, a törvény rendes útja alatt tehát helyesen a most jelzett bíróságok előtti eljárást kell érteni. (Hb. 1914 november 16. 122. sz. VII. 131. 272.) Magánjogi szerződéseken alapuló követelések érvényesítése külön törvényes kivételektől eltekintve, polgári perútra tartozik. (B. 1912 máj. 23. H. 23. sz. 178. 390.; ^. M. 1913. 49,939. sz. VI. 230. 441.) Magánjogi szerződésen alapuló és törvénnyel közigazgatási útra nem