Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

170 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK kérdésekben határoz és e tekintetben van helye perre utasí­tásnak, ez tehát nem támogatja alperesnek azt az álláspont­ját, hogy a kártalanítás is elsősorban a nevezett küldöttség előtt lett volna érvényesítendő. A másodbiróság ítéletének a hatásköri kifogás mellőzésére vonatkozó részét tehát helyben­hagyni kellett. 84. Ha a község a vasúthoz vezető út létesítéséhez való hozzá­járulás arányára nézve a vasúttársasággal és az érdekeltekkel megállapodott, ebből származó jogait rendes birói úton érvénye­sítheti. C. 1915 szept. 28. Rp. VIII. 1026. sz. A felperes közte és az alperesek között létrejött meg­állapodás alapján igényelvén alperesektől azt az összeget, amely reá közigazgatási eljárással a községből a vasúthoz vezető út létesítése és fenntartására való hozzájárulási köte­lezettségeként kivettetett, — ezt az összeget ezen a magán­jogi címen birói úton annak dacára igényelheti, hogy a hozzájárulási arány megállapítását és kivetését, valamint a kötelezettség megállapítását az 1890:1. tc. közigazgatási el­járásra utalja. Minthogy azonban az elsőbiróság vonatkozóan felhozott indokaiból azt helyesen állapította meg, hogy a felperes magánjogi címét képező és a közigazgatási bejárás­ról felvett jegyzőkönyvhöz csatolt nyilatkozatban foglalt meg­állapodás nem a hozzájáró ut, hanem a régi töltés mentén építendő párhuzamos, a nyilván a töltésen vezetett út pótlá­sát célzó úttest építésére és fenntartására vonatkozik: ezen megállapodás alapján a reá a hozzájáró út építése és fenn­tartása címén követelt költség megtérítését az alperesektől nem igényelheti. 85. Ha az 1907: XIX. tc. értelmében baleset ellen biztosított al­kalmazott balesete folytán megindított büntető eljárás, büntető

Next

/
Oldalképek
Tartalom