Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Eme kérelem alapjául felperesek azt érvényesítik, hogy ők és jogelődeik az alperesi ingatlanokon keresztül már több mint negyven éve szakadatlanul kocsin átjárnak. A kir. törvényszék azonban ezt a körülményt a per adataiból megállapíthatónak nem találta, mert a tanúk vallomásai szerint stb., stb. Felperesek keresetüket arra is alapítják, hogy ingatlanukra szekérrel máshonnan, mint a belsőségeken át, nem juthatnak. Igaz, hogy a birói szemle adatai szerint a felperesi ingatlanra kocsin csakis az utca felől, az alperesi házak udvarán és a facölöpökkel elzárt alperesi területen át juthatni; viszont a birói szemle adatai bizonyítják, hogy az A) és B) jelű gyalogösvényen a 85. hrsz. felperesi ingatlanra gyalogszerrel az utca és a dülőút felöl is eljuthatni. A szükségszerűséget a tanúk vallomása is megcáfolja, mert szerintük a felperesi ingatlant éveken át akként művelték, hogy csak gyalogszerrel jártak rá, miből nyilvánvaló, hogy a felperesi ingatlan akkor is megművelhető, ha arra szekérrel nem is lehet járni. Ezeknélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1915 febr. 3. 362 2/915.) A győri kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a helyszíni szemle jegyzőkönyvi adatai szerint a gyalogközlekedésre a cölöpök leverése dacára elég hely marad fenn és pedig 1 m és 52 cm; továbbá, mert ha a szükségesség fennforogna is, ez egymaga telki szolgalmi jog szerzésének alapjául nem szolgálhat, hanem csak az 1894: XII. tc. V. fejezetében meghatározott eljárást vonhatja maga után. (1915 márc. 31. P. L 704/4/915.) C. A másodbiróság ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. 79. Annak a kérdésnek eldöntése, vájjon a kisajátított területből megmaradt rész részben avagy egészben hasznavehetetlenné vált