Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 155 levelének záradékában őt kifejezetten arra kéri, hogy a levéltárnak megőrzése és fenntartása céljából az ismertetett körülmények között a Nemzeti Múzeumba történt elhelyezésébe nyugodjék bele, felperes erre újból hosszas hallgatásba merül és a keresetet csak az 1911. évi május havában nyujtja be. De ha felperes a családi levéltárnak a Kossuth Ferenc rendelkezése folytán a Nemzeti Múzeumba történt elhelyezése ellen oly időben és oly körülmények között szólalt volna is fel, hogy ezáltal az elhelyezés tényéhez való hozzájárulása kizártnak vétethetnék is, ebből még nem következnék Kossuth Ferencnek a közös családi levéltár megőrzése és fenntartása érdekében végzett cselekménye hatálytalanítására és a korábbi birtoklási állapot visszaállítására irányuló felperesi kereset jogosult voltának a felismerhetése ; mert valamely közös tárgy kezelése és fenntartása érdekében szükséges intézkedés foganatba vételét, ha e tárgyban a részesek megállapodásra nem is jutnak, az általános magánjogi szabályok szerint a bíróság előtt a részesek bármelyike kérhetvén Kossuth Ferenc, a nemzet-történelmi szempontból is különös jelentőséggel bíró Kossuth-család levéltárának az enyészettől megóvása és fenntartása érdekében az általa, a családtagoknak a 7. alatti tartalmából kiolvasható hozzájárulása tudatában megtett intézkedésnek bírói ítélettel foganatba vételét annyival inkább is sikerrel szorgalmazhatta volna, mivel a felperes válasziratában nem tagadván, hallgatag beismerte Kossuth Ferenc másodrendű alperes elleniratában tett ama ténybeli előadásának valóságát, hogy a felperes atyai kis nedves felvidéki kúriájában már eddig is, részben az éghajlati viszonyok, részben a gondatlan kezelés folytán előállott egérrágások miatt az okmányok egy része megsérült.