Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 139 jelen esetben is, ahol a felek között bontóper volt, de abban a gyermekek tartása és elhelyezése elbírálás tárgyát nem képezte. Ilyen értelemben bocsátotta ki a m. kir. belügyminiszter az árvaszékekhez 54,404/1915. VIII. a. sz. útmutatását is. F. J. ezután Békéscsaba nagyközség árvaszékénél terjesztette elő volt férje, L. J. békéscsabai lakos ellen gyermektartási díj felemelésére irányuló kérelmét. Az árvaszék az 1916. évi március hó 9-én 783/1916. sz. a. hozott véghatározatával az ügy érdemében döntött és a kérelemnek részben helyt adott. L. J. az érdemi véghatározat ellen felebbezést nyújtván be, Békés vármegye közigazgatási bizottságának ggántűgiji felebbvteli küldöttsége az 1916. évi május hó 8-án 732/1916. kb. sz. a. hozott határozatával hatáskörét leszállította. A határozat indokolása szerint a bíróság a bontóper során a gyermekek elhelyezése és tartása iránti intézkedéseket azért mellőzte, mert e kérdésben a felek a bemutatott okiratok szerint megegyeztek. Most azonban a felek között nem csupán a tartás mennyisége vitás, hanem a panaszlott férj azt is vitatja, hogy ő az elvált feleségével kötött egyezség után leánygyermekei további tartására egyáltalán nem köteles. A felek között létrejött és közokiratba foglalt egyezség megváltoztatására, avagy attól eltérő intézkedések tételére pedig a gyámhatóság nem hivatott. A közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Az 1911 : I. tc. 674. §-a kifejezetten csak az ideiglenes tartás és elhelyezés kérdését utalja a rendes biróság hatáskörébe. A gyermekek végleges tartása és elhelyezése kérdésében azonban továbbra is érvényben maradtak az 1894 : XXXI. tc. 96—97. §-ainak a gyámhatóság hatáskörét megállapító rendelkezései, amelyeket az 1912 : LIV. tc. 21. §-a sem helyezett hatályon kívül. Ezeknek megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak a m. kir. belügyminiszternek 1915. évi 54,404/VIII a. sz. rendeletének IV—VI. pontjai is. Ezért a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni.