Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

r3° HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. között 48 köbméter első osztályú tűzifából álló természetbeni járandóság is van, amelyet az uradalom kántori failletniény fejében szolgáltatott és amely a többi kántori illetménnyel együtt az államsegéllyel kiegészített tanítói fizetésbe az 1913 : XVI. tc. 25. §-a értelmében a tanító fizetésének 1000 K-ig való kiegészítésénél számításba vétetett. A törvényszerű tanítói illetmény megállapításánál és kiegészítésénél számításba vett kántori illetmény egy tekintet alá esik magával a törvényszerű tanítói illetménnyel és így a vitás kántortanítói illetményből a tűzifára, mint természetbeli járandóságra vonatkozó pánaszbeli kérelem elbírálása az 1896 : XXVI. tc. 51. §-ának 2. pontja alapján éppen úgy a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik, mintha ez a tüzifajárandóság eredetileg is tisztán tanítói járandóság volna. A m kir vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköri kifogását fenntartotta és az iratokat a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztette fel, ahol a következő indokok alapján kérte a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapítását: A közigazgatási biróság említett végzésében felhívott 1896 : XXVI. tc. 51. §-ának 2. pontja értelmében panasznak van helye a közigazgatási bizottságnak azon határozata ellen, mellyel az iskolatanítói fizetés részét képező termények beszedése és kiszolgáltatása iránt intézkedik (1868. évi XXXVIII. tc. 143. §-a). Ez a törvényhely, mint az az 1868 : XXXVIII. tc. 143. §-ára való hivatkozásból világos, az 1868 : XXXVIII. tc. 143. §-ában foglalt és az 1893 : XXVI. tc. 3., 4., 5. §-ainak, illetőleg az ennek a törvénynek a helyébe lépett 1907 : XXVII. tc. 5., 7., 8. §-aival részben mó dosított és kiegészített rendelkezések betartása körül felmerülő vitás kérdéseket utalja a közigazgatási biróság hatáskörébe. A hivatkozott rendelkezések szerint a községi és hitfelekezeti rendes tanító (alap) fizetésének aránylagos része, ahol eddig szokásban volt vagy ahol a helyi viszonyokra nézve szükségesnek mutatkozik, természetben szolgáltatott járandóságból is állhat (1868 : XXXVIII. tc. 143., 1907 : XXVII. tc. 5. §-a). Ezeknek a terményeknek pénzbeli egyenértéke községenként az utolsó ,5 évi átlagárak alapján állapítandó meg (1907 : XXVII. tc. 5. §.). A terményeket az iskolafenntartó a tanító közbenjötte nélkül szedeti be és előre megállapított mennyiségben úgy szolgáltatja ki a tanítónak, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év november hava végén átadja (1907 : XXVII. tc. 7. §. 1.). Ha az iskolafenntartó a tanító terménybeli járandóságát nem szolgáltatná ki a megszabott módon és meghatározott időben, vagy ha az a termény átlagos minőségének nem felelne meg: akkor a termény helyett annak értékét készpénzben köteles kifizetni (1907 : XXVII. tc. 7. §. 2.).