Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

XVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Nem merült fel összeütközés, ha gondatlanságból okozott emberölés, és súlyos testisértés miatt folyamatban lévő ügyben a közigazgatási hatóság nem állapította meg hatáskörét, a vizsgálóbiró pedig boncolást és nyomozatot teljesített és a kir. ügyészség a nyomozást megszüntette. (Hb. 1915 április 26. 1914. 142. sz. VIII. 21. 46.) Fölmerült a hatásköri összeütközés, ha a m. kir. közigazgatási bíróságnak a hatáskört megtagadó határozatával szemben a m. kir. belügyminiszter a hatáskörét meg nem állapító formaszerű határozatot nem hozott ugyan, de úgy a m. kir. közigazgatási bírósághoz, valamint a hatásköri birósághoz intézett irataiban kifejezett az a nézete, amely szerint az ügy a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik s az e nézetének támogatására kifejtett indokolás a hatáskörnek magától való elhárítását foglalják magukban. (Hb. 1915 nov. 8-án. 50. sz. VIII. 59. 130.) 7. §. Az ügyazonosság. Az ügy azonosságát a személyek, a tárgy és a jog azonossága együttvéve adja. (Hb. 1913 okt. 13. 44. sz. VI. 91. 194.; dec. 15. H. 141. sz. VI. 157. 358.) Az ügyazonosság csak akkor állapítható meg, ha ugyanazon tárgy felett ugyanazokkal a felekkel szemben ugyanarra a kérdésre nézve vonja magához, vagy utasítja el magától a hatáskört a két különnemű hatóság. (Hb. 1914 szeptember 28. 4. szám. VII. 102. 205.) A panaszlott személyek azonosságának hiányában nincs összeütközés. (Hb. 1913 okt. 6. 60. sz. VI. 93.; 1914 dec. 7. 93. sz. 136. 282.) Nincs meg az ügyfelek azonossága akkor, ha a közigazgatási bíróság csak az adózó féllel szemben és csak abban a kérdésben döntött, terheli-e az adózó felet a szakértő javára szakértői díj és mily összegben, a rendes bíróság pedig csak az államkincstárral, nem pedig az adózó féllel szemben is, itélt a szakértői díjnak a szakértő által követelt része felett. (Hb. 1914 szeptember 28. 4. sz. VII. 102. 205.) Nincs hatásköri összeütközés akkor, ha az eljárás tárgyává tett büntetendő cselekmények nem azonosak s nem is teljesen ugyanazok a személyek sem, akik ellen az eljárás folytattatott. (Hb. 1913 jún. 23. 65. sz. VI. 83- 179 ) Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés. (Plb. 191,5 ápr. 26. 1914. Hb. 130. sz. VIII. 19. 43-) Nincs ügyazonosság, ha különbözők azok a cselekmények, amelyek miatt a büntetőbiróság és a közigazgatási fegyelmi hatóság eljárt. (Hb. 1915 április 26. 1914. 130. sz. VIII. 19. 43.) Az ügy tárgyi azonosságát nem a használt kifejezések, hanem az eljárás tárgyává tett igény azonossága döntik el. (Hb. 1915 október 18. 45. sz. VIII. 45. 103.) A jog azonosságának hiánya miatt nincs hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság béresül, tehát cselédül történt felfogadás iránt létrejöttnek