Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

84 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK közigazgatási bírósághoz és a kinevezés megsemmisítését kérte, mert ez állást nem kinevezés, hanem választás útján kellett volna betölteni. A főispán a közigazgatási bíróság hatásköre ellen kifogást tett, mert a panaszos nem azon az alapon támadja meg a kinevezési intézkedést, hogy a kinevezettnek törvényszerű minősítése nincs meg, amely esetben az 1896: XXVI. t.-c. 43. §-a értelmében a közigazgatási bíróság volna hivatott a panasz fölött dönteni, hanem azt teszi vitássá, hogy az állást választás útján kellett volna betölteni. Ebben a kérdésben pedig sem az 1896: XXVI. t.-c., sem más törvény vagy jogszabály a közigazgatási bíróságnak hatáskört nem biztosít. A m. kir. közigazgatási bíróság a főispán hatásköri kifogásának nem adott helyt, hanem az 1915. évi november hó 3-án 6599/1915. K. szám alatt hozott végzésével hatáskörét megállapította és az eljárás felfüggesztésével az iratokat a m. kir. belügyminiszternek küldötte meg. A közigazgatási bíróság a végzés indokolása szerint hatáskörébe tartozónak találta a kérdést azért, mert, ha az 1896 : XXVI. t.-c. 42. §-ának második bekezdése értelmében a tisztviselők választási eljárására vonatkozó panaszok hatáskörébe vannak utasítva, amelynek keretében adott esetben vizsgálhatja azt is, bogy valamely tisztviselői állás nem választás, hanem kinevezés útján töltendő be, ebből okszerűen következik, hogy azok a panaszok, amelyeknek tárgya az, hogy a választási eljárás egyáltalán mellőztetett s kinevezés történt választás helyett, kell, hogy szintén hatáskörébe tartozzanak. A belügyminiszter az 1916. évi március hó 17-én ig,067/1916. III. sz alatt az iratok áttételével értesítette a hatásköri bíróságot, hogy a főispán által a közigazgatási bíróság hatásköre ellen tett kifogást fenntartja, mert nézete szerint a jelen ügy sem az 1896: XXVI. t.-c, sem pedig az 1907: LX. t.-c. alapján nem vonható a közigazgatási bíróság hatáskörébe A szőbanlevő állás betöltésénél a jogkör tekintetében ugyanis csak két érdekelt fél állhat egymással szemben : Arad város főispánja és Arad város törvényhatósági bizottsága. Már pedig utóbbi a főispán kinevező intézkedését tudomásul vette. Ha Arad város törvényhatósága nem látta csorbítva jogkörét és megnyugodott a főispán intézkedésében, akkor egyeseknek nincs joga arra, hogy a kinevezéssel szemben panasz cimén a jogkör kérdését tegyék kifogás tárgyává. A törvényhatóság önkormányzati jogának sérelme esetén ugyanis a panaszjog az 1907: LX. t.-c. 5. §-a szerint nem egyeseket, hanem csakis magát a törvényhatósági bizottsági közgyűlést, vagy pedig a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább felét együttesen illeti meg, ilyen panasz pedig nem,nyújtatott be. Az 1886: XXVI. t.c. 43. §-ára sem alapítható a panasz, mert ez a §•