Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

66 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK nélkül ott hagyta, a kellő őrizet nélkül maradt pénzeszsákot az ellopatás veszélyének tette ki s mivel a zsák már tényleg eltűnt, mikor a kézikocsi a mozgópostához ért, eljárása a pénzeszsák elveszésével okozati összefüggésben van. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a másodfokú határozatot S. V. fellebbezése folytán felülvizsgálta és az 1915. évi június hó 9. napján 3i,272/i9i5. számú határozatával indokainál fogva helybenhagyta. S. V. az 1915. évi augusztus hó 13. napján a budapesti kir. törvényszéknél keresetet adott be a m. kir. posta- és távirdakincstár ellen és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter fent idézett határozatának joghatály nélkülivé nyilvánítását, valamint annak kimondását kérte, hogy a pénzeszsák elveszése miatt kártérítési kötelezettség őt nem terheli; kérte továbbá, hogy alperes ennek elismerésére és tűrésére, valamint a biztosítékul lefoglalt és a kolozsvári m. kir. posta- és távirdaigazgatóság pénztáránál letétben tartott 6000 K-s betétkönyv kiadására köteleztessék. A budapesti kir. törvényszék az 1915. évi szeptember 24. napján hozott 3. P. 36,964/1915/2. számú ítéletével alperesnek a Pp. 180. §-ának 1. és 3. pontja alapján emelt azt a pergátló kifogását, hogy a keresettel érvényesített igény nem tartozik polgári perútra és annak elbírálására a kir. törvényszék nem bír hatáskörrel, elvetette azzai az indokolással, hogy a kereseti igény kártérítési követelés fenn nem állásának megállapítását célozván, tisztán magánjogi természetű és mint ilyen, tételes törvény ellenkező rendelkezésének hiányában polgári perútra tartozik. A budapesti kir. ítélőtábla alperes fellebbezése folytán az 1915. évi december hó 14. napján hozott P. IT. 13,081/1915/5. számú ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a fennálló törvények és törvényerejű jogszabályok értelmében a közigazgatási jogviszonyból eredő magánjogi kötelezettségek eldöntése is végeredményében polgári perútra tartozik. Az ri87i : VIII. tc. 68. $-a, az 1872 : XXXVI. tc, 115. §-a, az 1886 : XXI. tc. 89. §-a, az 1886 : XXII. tc. 86. §-a, az 1887 : XXXV. tc. 2. §'-a és az 1897: XX. tc. 138. i;-a semmi kétséget sem hagynak fenn az iránt, hogy az államhatalom bármely közigazgatási ágában szolgálati viszonyban álló félnek kártérítési kötelezettségét tárgyazó kérdések, mint magánjogi kérdések elbírálása, birói útra tartozik, miből következik, hogy az alperes által fellebbezésében felhozott 1874. évi pénzügyi szolgálati szabályzat és a volt közmunka- és közlekedési miniszternek 1869. évből származó rendelete a magánjogi részt szabályozó rendelkezésében, mint a törvényekkel és törvényes állapottal ellenkező, joghatályosnak el nem fogadható. A kir. törvényszék az 1907 : LXI. tc. 7. i^'-ának 5. pontja értelmében fennforogni látszó hatásköri összeütközés elbírálása végett az iratokat —