Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XV érdemben határozott, a rendes bíróság pedig a keresetet azért utasította el, mert a kisajátítás megengedhetőségének és annak a kérdését, hogy mi vonandó kisajátítás alá, az 1881 : XLI. tc. közigazgatási hatóság hatás­körébe utalja és így a rendes biróság sem azt a kérdést, hogy az utca rendezéséhez szükség volt-e a panaszosok ingatlanára, sem azt, hogy a panaszosok e tekintetben meg lettek-e tévesztve, vizsgálat tárgyává nem teheti. (Hb. 1916 máj. 15. 1915 Hb. 82. sz. 24. 43.) A főszolgabíró azzal, hogy a kártérítés végett eléje terjesztett pa­naszt az 1894: XII. tc.-ben meghatározott mezó'gazdasági kihágás miatt tett feljelentésnek fogta föl, s mint ilyet rendó'ri büntető bírói minőség­ben hatásköréből elutasította, megtagadta hatáskörét az előterjesztett magánjogi igény tekintetében is, mihezképest ez a határozata a rendes biróság ellentétes határozatával szemben a hatásköri összeütközést léte­síti. (Hb. 1913 nov. 17. ni. sz. VI. 140. 315.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási biróság és a köz­igazgatási hatóság nem állapították meg mind a ketten ugyanarra az ügyre hatáskörüket, hanem ellenkezően a miniszterek, mint legfőbb közigazgatási hatóságok, saját hatáskörüket megtagadták, viszont a köz­igazgatási biróság megállapította hatáskörét: mihez képest a hatásköri biróság a miniszter által tett hatásköri összeütközési bejelentést vissza­utasítja. (Hb. 1916 máj. 15, 1915 Hb. 83. sz. 26. 49.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a belügyminiszter csak az alapít­vány kezelésére hivatott gondnokság összeállítása tárgyábun rendelkezett, ellenben a biróság a kongresszusi és az autonóm orthodox izraelita hit­községek között vitás alapítvány tulajdonjoga felett döntött. (C. 1915 szept. 22. Rp. I. 4566. sz. 82. 168.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a belügyminiszter csak az utalvá­nyozó hatóság kérdésére és részére tájékoztató rendeletet adott ki, a köz­igazgatási biróság pedig már az utalványozás megtagadása következtében beadott panaszokkal vitássá vált egyéni igény érvényesítését célzó konkrét ügyre állapította meg hatáskörét, ügyazonosság tehát nem merült fel. (Hb. 1916 dec. 11. 37. sz. 58. 118.) Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási biróság az ügyben hatáskörét nem állapította meg, a belügyminiszter pedig a közigazgatási bizottság véghatározata ellen beadott, fellebbezésnek neve­zett jogorvoslatot visszautasította, mert a harmadfokú határozat ellen to­vábbi fellebbezésnek nincs helye. (Hb. 1916 szept. 25. 28. sz. 52. 102.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási biróság a tanítói járandóság iránt közvetlenül hozzá beadott panaszt elsőfokú határozat hozatala végett a városi közigazgatási bizottságnak adta ki. (Hb. 1916 szept. 25. 47. sz.; 51. 100.) Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a kereskedelemügyi mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom