Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I!) 9. Munkásbalesetbiztosítási járulék tekintetében felmerült vitás kérdés eldöntése nem rendes bíróság, hanem közigazgatási hatóság (állami munkásbiztosítási hivatal) hatáskörébe tartozik. A hatásköri vitának ekkép történt eldöntése kihat a rendes bíróság eljárását megelőző iparhatósági eljárásra is. 1916 márc. 6. 1915 Hb. 55. sz. I. Az országos munkásbetegsegélyzö és balesetbiztosító pénztár az 1910. évi augusztus hó 5-én I—86. Ny. sz. igazgatósági határozattal W. D. nyitrai lakos kavicsternielő üzemére megállapította a balesetbiztosítási kötelezettséget, a felosztó és kirovó üzletágba tartozást, az üzemcímet, veszélyességi osztályt és arányszámot. Az országos pénztárban tartott hivatalos vizsgálat szerint e határozat ellen W. D. felebbezést nem nyújtott be és ilyen a m. kir. állami munkásbiztosító hivatalhoz sem érkezett, miért is e határozat, mely W. D. üzemét a balesetbiztosítási járulékot fizető üzemek közé sorozta, jogerőssé vált. Ez alapon az országos pénztár a W. D. által kifizetett munkabérek után i/8P>. Ny. 10. sz. határozatával az 1907 8., 1909. és 1910. évekre öszszesen 263 K 36 f, az 1911. évre 1,86. Ny. 15. sz. határozattal 204 K 54 f és az 1912. évre j, 86. Ny. 20. sz. határozattal 163 K 25 f balesetbiztosítási járulékot rótt ki. W. D. a járulékot kirovó határozatok ellen a m. kir. állami munkásbiztosítási hivatalhoz intézett felebbezéseket adott be; az 1907/1910. évekre megállapított összegre azonban 52 K-t törlesztett. A felebbezésektől függetlenül W. D. a végrehajtás során Nyitra város tanácsa előtt a tartozását vitássá tette és Nyitra város lunácsa az 1913. évi július hő 5-én 1913. t. ü. 4302. ikt. sz. a. hozott határozatában W. D.-t a 211 K 36 f balesetbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alól felmentette, hivatkozással arra, hogy nevezett fuvarosvállalatánál csak 5 kocsist, korcsmaüzletében 2 pincért, homokszedési iparánál 4 alkalmazottat foglalkoztatott és kavicsszedési vállalatánál sem volt átlag 5 embernél több állandó alkalmazottja, amiért is a munkaadó nem balesetbiztosítási járulék, hanem balesetbiztosítási díj fizetésére köteleztetett. Nyitra város tanácsának e határozata ellen a nyitrai kerületi munkásbiztosító pénztár a rendes birói útra lépett és keresetet adott be a nyitrai kir. járásbírósághoz, amelyben a városi tanács határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A nyitrai kir. járásbíróság az 1914. évi február hó 24-én hozott 1913. Sp. III. 438/4. sz. végzésével a városi tanács határozatát hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A nyitrai kir. törvényszék W. D. alperesnek felfolyamodására 1914. évi április hó 18-án 2*