Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. sét helybenhagyta indokai alapján és azért is, mert sem az 1876 : XIII. te, sem az 1907 : XLV. tc. a szolgálati szerződés érvényét cselédkönyvtől függővé nem teszi és a cselédkönyv nélkül való szolgálatbavétel csupán büntetést állapít meg, de a szolgálati szerződés keletkezését nem gátolja. Felperes további felfolyamodását a m. kii: Kúria az 1915. évi november hó 23. napján hozott P. II. 9565/1915. sz. végzésével mint törvényben kizártat, visszautasította. Cs. J. (M. fia) az ügyben felmerült hatásköri összeütközést a hatásköri bíróságnak bejelentette. II. Az 1907 : XLV. tc. 1. §-a szerint gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. Cs. J. a rendőrkapitánysághoz intézett panaszában azt adta elő, hogy a Cs. J. és neje, valamint Cs. M. közös gazdaságában gazdasági cseléd és kocsis teendőit végezte s a marasztalást Cs. J. és neje ellen kérte. A Cs. J. és neje által az 1915 július 26-iki tárgyaláson előadott arra a védelemre pedig, hogy a panaszlottak a közös gazdálkodást a panaszos atyjával folytatják s hogy a panaszos a közös gazdaságban atyja helyett dolgozott, megjegyzést nem tett. A járásbírósághoz benyújtott keresetében a panaszos a rendőrkapitányság elé terjesztett panaszlevéllel egyezően adja elő a tényállást ; a keresetet visszautasító végzés ellen beadott felfolyamodásban pedig azt mondja, hogy ő nem az 1876 : XIII. tc. és az 1907 : XLV. tc. által előírt formaságok betartásával szerződött, hanem olyan munkával gazdagította az alpereseket, amely munkáért egy gazdasági cselédnek és kocsisnak a keresetben részletezett bér járt volna. Ilyen tényállás mellett nem férhet kétség ahhoz, hogy Cs. J. felperes és az alperesek között az idézett törvényhely alá eső szolgálati szerződés nem keletkezett. Ebből következik, hogy a Cs. J. által előadott jogviszonyból folyó igény érvényesítése körül előállott hatásköri összeütközést, minthogy ez az igény nincsen a közigazgatási