Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

REND CSZERES TÁRGYMUTATÓ. tandó eldöntésénél nem a tettnek a panaszló részéről használt megjelölése, hanem annak az előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembevételével megállapítandó minősége az irányadó. (Hb. 1914 márc. 30. 32. sz. 118. VII. 65.) Erdőből 60 koronát meg nem haladó értékű fának az ellopása éskönnyebb értékesíthetés céljából hamis bélyegzővel ellátása sem nem csalás, sem nem okirathamisítás, hanem erdei kihágás, mihezképest miatta az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 márc. 3. 12. sz. VI. 20. 39.) Ha kivágott, bár ágaitól meg nem fosztott, de rakásba rakott éstüzelésre szánt olyan fát visznek el az erdőből, amely a kivágás által már teljesen fel van dolgozva, a cselekmény vétség és elbírálása rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jún. 23. 3. sz. VI. 73. 158.) Erdőn ledöntött, rakásba hordott száraz tűzifából egy szálfának ellopása miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 9. 106. sz. VII. iso. 253.) Ha az erdőből eltulajdonított fák egy része ácsolva volt, míg a másik része eladásra vagy felhasználásra még nem volt feldolgozva, terhelteknek a feldolgozott fára vonatkozó cselekménye az egyes lopásokkal okozott kár összegéhez képest a Btk. 333. §-a, a Bn. 48. §-a alá eső lopás vétségének, illetve a Bn. 51. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak tényálladékát alkotja, mely vétségek és kihágások elbírálása az 1897 : XXXIV. tc. 18. § a értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 jún. 19., 18. sz. 36. 78.) Amennyiben pedig egyes gyanúsítottakkal szemben az állapíttatnék meg, hogy azok a káros erdejéből hatvan korona értéket meg nem haladó, eladásra vagy felhasználásra fel nem dolgozott fát loptak, mely cselekményök az 1879 : XXXI. tc. 69. §-a szerint erdei kihágás, úgy e tény nem akadályozhatja a kir. járásbíróságot abban, hogy nagyobb hatáskörénél valamint a fennforgó összefüggésnél fogva, a különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt ezeket az eseteket is elbírálja, (Hb. 1916 jún. 19.. 18. sz. 36. 78.) Lábon álló száraz fának eltulajdonítása az 1879 : XXXI. tc. 93. §-a alapján büntetendő erdei kihágás. (B. M. 1914., 1137. sz. izg. 248.) Fakitermelés alkalmával eszközölt faeregetéssel egyes lábon álló fák kérgének lehasítása csak az esetben erdei kihágás, ha a lehasított kérget egyúttal ellopják. (B. M. 1914., 8822. sz. 198. 247.) Tiltott erdei tisztások és makkból kelt csemeték lekaszálása az erdőtörvény 105. §-ába ütköző erdei kihágás. (B. M. 1915. évi 1893. sz- 13°- 248.) Jogtalan legeltetés, ha az okozott kár 60 koronát meghalad és a Btk. 421. §-ában meghatározott vagyonrongálás tényálladékához megkívánt szándékosság nem állapítható meg, a bíróság által, ha nem is vagyon-