Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

RENDSZREES TÁRGYMUTATÓ. LXXXVII Népfölkelésre kötelezett egyénnek az a cselekménye, hogy az állani területét a mozgósítás idejének tartama alatt elhagyni akarta, nem a kivándorlási törvénybe ütköző kihágás, hanem a védtörvény alapján elbirálandó vétség tényálladékát foglalja magában s elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (B. M. 1914. évi 8318. sz. 138. 245.) Közveszélyes munkakerülők. 1913: XXI. tc. 1. 3. §. Ha azt a vitás kérdést, vajon az 1913 : XXI. tc. 3. §-ába ütköző vétség vagy az idézett törvény 1. §-ába ütköző kihágás esete forog-e fenn, az eddig kiderült tényállás alapján alaposan eldönteni nem lehetne, sőt ez a kérdés a jelen esetben csakis a kitűzendő tárgyalás keretében tisztázható, ez ezúttal felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kell megszüntetni. A biróságnak jogában és kötelességében áll a tárgyalás eredményéhez képest, amennyiben csak kihágást látna megállapíthatónak, a kisebb hatáskörű hatóság elé utalt cselekményt is, a Bp. 22. §-a értelmében érdemileg elbirálni. (Hb. 1913 okt 13. 122. sz. VI. 122. 173-) Az 1913 : XXI. tc. 1. §-a alapján mint munkakerülő csavargó ismételten büntetett terheltnek lakóhelyén kívül házról-házra koldulása, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt el: vétség és miatta az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1915. december 6. 46. sz. 65. 146.) Aki bűncselekmények elkövetéséből tartja fenn magát, az munkakerülő életmód folytatása miatt az 1913 : XXI. tc. alapján büntetendő. E kihágás elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. ÍB. M. 1914. 2898. sz. 136. 243.) Mezőrendőri kihágások. 1894 : XII. tc. g3—101. §. Gazdasági terménynek bekerített gyümölcsöskertből vagy szőlőből bemászással elkövetett eltulajdonítása abban az esetben, ha az eltulajdonított dolog értéke a 60 koronát meg nem haladja, az 1894 : XII. tc. 93. í-ának a) pontja szerint mezőrendőri kihágás. (Hb. 1913 máj. 26. 7. sz. VI. 50. 99.) Az a cselekmény, hogy a tettes a másnak tulajdonához tartozó, annak bérelt földjén keresztbe rakott árpából a tulajdonos szolgálatában álló és ezen minőségében általa is ismert csősz közreműködésével árpát szekérre rakva elvitt, mindkét terhelttel szemben a Btk. 333. §-a és a 336. §• 7- pontja alá eső lopás bűntettének a tényálladékát megállapítani alkalmas, mely bűntett miatt az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, még pedig az összefüggésnél fogva akkor is, ha a tettest mezőrendőri kihágás címén már jogerősen elitélték. (Hb. 1914 febr. 23. 1913VII. 142. sz. 27. 53.)! Gazdasági termény természeti erő által teremtett minden szaporulat, amely akár mint növedék, akár mint gyümölcs vagy termés,