Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

LXXVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. nemcsak verekedésre, hanem a verekedés közben elkövetett súlyos testisértésre is irányult, és a többi feljelentésnek a rendes bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények a tárgyai. (Hb. 1914 febr. 23. 148. sz. VII. 78. 55.) Ha testi sértés, verekedés és rendzavarás miatt íolyó eljárásban a rendes biróság tárgyalás elrendelése és megtartása nélkül az eljárást abból az érdemi okból tagadta meg, hogy testi sértést orvosi látlelettel nem igazoltak és magánindítvány hiányzik, a rendes bíróság hatáskörét megalapító tárgyi összefüggés megszűnt, a cselekmény tehát csak a verekedés és a rendzavarás szempontjából lehet eljárás tárgya, amely eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 ápr. 7. 1912. 123. sz. VI. 29. 550 Ha a sértett magánindítványt elő nem terjesztett és így a könnyű testi sértés vétsége miatti büntető eljárás folyamatba tételének előfeltétele hiányzik, a terheltnek az a cselekménye, hogy a sértettet megszúrta és ezzel könnyű testi sértést okozott, csak s abban az irányban lehet eljárás tárgya, vájjon az megállapítja-e a Kbtk. 75. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát, amely eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 jun. 22. 6b. sz. VII. 88. 181.) Nem hatásköri, hanem az ügy érdemében eldöntendő kérdés az a kérdés, hogy a nyilvános verekedés közben a verekedő személyek által egymással szemben elkövetett meggyalázó cselekmények a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékát megállapíthatják-e, és vájjon abban az esetben, ha a nyilvános helyen verekedés alkalmával meggyalázó cselekménynek minősithető bántalmazások történtek, a Btk. 75 ij-ában. meghatározott kihágás miatt külön büntetésnek van-e helye. (Hb. 1913 jun. 23. 65. sz. VI. 83. 179.; 1914. nov. 23. 3. sz. VII. 125. 262. A Btk. 420. §-ában előforduló «sír» kifejezés nem csupán azt a földet jelenti, amelyben az elhalt fekszik és amely fölötte domborul, hanem jelenti a sírban lévő és a holttetemnek állandó nyugvóhelyéül szolgáló koporsót, sőt magát a holttetemet is, mihezképest ezek megsemmisítése miatt az eljárás rendes biróság hatáskörébe, tartozik. (C. 1915 január 26. B. III. 966. sz. 123. 225.) Amiatt tett feljelentés, hogy a feljelentett egyén nyilvános helyen, botrányt okozó részeg állapotban tartózkodott, nem az 1913 : XXXI. tc. 1., illetőleg 2. §-ába ütköző vétség, de a Kbtk. 84. §-a alá eső kihágás ismérveit feltüntető tényt foglalja magában, mihezképest amiatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljáiás. (Hb. 1915 április 26. 9. sz. 74- 49-) L. alább az 1913 : XXI. tc. kapcsán közölt határozatokat is. A közegészség és a testi épség elleni kihágások. 1879: XI,. tc. 92. §. Az a kérdés, hogy szülésznői tennivalónak oklevél és képesítés nélkül végzése a Kbtk. 92. §-ának 1. pontjába ütköző kihágás ösz-