Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

LXXIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. abban, hogy a cselekményt mezőrendó'ri kihágásnak minősítse és mint ilyent bírálja el. (Hb. 1914 febr. 23. 1913 126. sz. VII. 26. 51.) A rendes bíróság hatáskörének megállapítása nem zárja ki azt, hogy a bíróság a feljelentett bűncselekményt, amennyiben a Btk. 421. §-ában körülírt vagyonrongálás tényálladékát nem találná megállapíthatónak, esetleg mint erdei kihágást tegye határozata tárgyává. (Hb. 1913 nov. 10. 28., 29-, 30. VI. 125., 136., 127. 280., 285., 288.; 1914 febr. 23. 1913 158., 159., 168. sz. VII. 29. 30. 31. 58. 62. 65.; március 3. 1913 145. sz. VII. 46. 98.; március 30. 23. sz. VII. 65. 118.) Amennyiben a rendes biróság az érdemleges tárgyalás során úgy találná, hogy az eltulajdonított fa eladásra vagy felhasználásra még feldolgozva nem volt, szélesebb hatáskörénél fogva a Bp. 22. §-a alapján a cselekményt erdei kihágásnak is minősítheti és mint olyat is ebírálhatja. (Hb. 1914 nov. 9. 106. sz. VII. 120. 253.) A különben közigazgatási útra tartozó kihágási ügyben is összefüggés alapján a rendes biróság hivatott eljárni. (Hb. 1913 szept. 22. 69. sz. VI. 94. 203.) Szélesebb hatáskörénél és az összefüggésnél fogva a rendes biróság a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás tárgyában is eljárhat. (Hb. 1-914 nov. 23. 126. szám ; 1914 nov. 23. Hb. 127. szám; VII. 133. és 134. 276.) Ha több károsult egyikétől ellopott termény értéke 60 koronát meghalad, a másik károsult kárára elkövetett cselekmény a terheltek azonosságánál és a körülmények szoros összefüggésénél fogva leghelyesebben és célszerűbben csak az előbbivel együtt lévén tárgyalható, azzal együtt a magasabb hatáskörű hatóságnál bírálható el, mihezképest az amiatt való eljárás is a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 1912. 113. sz. VI. 46. 92 ) A vagyonrongálás által elkövetett kihágás elbírálására hivatott biróság az ügy alanyi összefüggésénél fogva a különben közigazgatási útra tartozó hatóságsértés kihágását együttesen eldönti. (Hb. 1913 márc. 3. 1912. 91. sz. VI. 10. 19.) Ha a hatóság elleni erőszak ás erdei kihágás miatt vádlottak közül többen a törvényszék elé kitűzött főtárgyaláson meg nem jelenvén, ellenük újabb főtárgyalás kitűzése vált szükségessé, eközben pedig a közvád képviselője ezek ellen a hatóság elleni erőszak miatt emelt vádat elejtette s ennek folytán a királyi törvényszék velük szemben az eljárást az utóbbi bűncselekmény miatt érdemileg és főtárgyaláson kívül megszüntette, a Bp. 21. í-a és a Rbsz. 9. i;-a értelmében helyesen élt azzal a jogával, mely szerint az ügyek egyesítését megszüntethette és a fönmaradt erdei kihágás elbírálását a közigazgatási hatóságnak átengedte, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun. 23. 38. sz. VI. 78. 168.)