Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXXl Az a kérdés már nem a hatáskör kérdésére tartozik, hogy a szóbanlevő kiadási tétel törlése a törvényhatóságra tényleg sérelmes-e. (Hb. 1913 jun. 16. 86. sz. VI. 86. 188.) Birói hatáskör és közigazgatási hatáskör büntető ügyekben. A hatáskörre vonatkozó általános jogszabályok. A vád tárgyának meghatározásánál, valamint a hatáskör kérdésének arra alapítandó eldöntésénél nem a tettnek a panaszló részéről használt megjelölése, hanem annak az előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembevételével megállapítandó minősége az irányadó. (Hb. 1913 nov. 10., 28., 29., 30., VI. 121. 126. 127. 280., 285., 288.; 1914 febr. 23. 1913. 158. 159. 168. sz. VII. 29—31- 58., 62., 65.) Hatáskör szempontjából a feljelentett tény az irányadó. (Hb. 1915 ápr. 26. 9. sz. 24. 49.) A hatáskör szempontjából elsősorban a feljelentésben foglalt tényállás, nem pedig a feljelentő által való minősítés az irányadó. (Hb. 1914 febr. 23. 1913 161. sz. 32. 69.) Az a tény, hogy a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását hivatkozással a B. P. 527. §-ára, részint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény, részint a magánindítvány hiányának indokából megtagadta, mely határozat a hatáskör meg nem állapításának kimondását foglalja magában, a hatáskör kérdésének eldöntését nem befolyásolhatja. (Hb. 1913 nov. 10. 28., 29., 30. sz. VI. 125., 126., 127. 280., 285., 288.) Magánindítvány előterjesztését a hatósági feljelentés megtétele s a büntetés iránti kérelem megalapítja. (Hb. 1914 november 23. 126. 127. sz VII. 133- 134- 266. 278.) A rendes bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt kitűzött tárgyalás megtartása után az ügyet akkor sem lehet közigazgatási hatósághoz áttenni, ha e bűncselekmény miatt az eljárást a bíróság megszüntette és csak szabályrendeletbe ütköző kihágás marad elbírálatlanul, amely közigazgatási hatáskörbe tartoznék. (Hb. 1913 márc. 3. 1912. 103. sz. VI. xi. 21.) Tárgyalás elrendelése és megtartása után már nincs helye annak, hogy az ügy hatáskör hiányából a kisebb hatáskörű közigazgatási hatósághoz áttétessék, hanem a kir. járásbíróság tartozik az ügyben tovább eljárni abban az esetben is, ha a cselekményben oly kihágás tényálladékát ismerte fel, amely különben közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva (Hb. 1913 ápr. 7. 6., 26. sz. VI. 3X., 37- 58, 73.) Ha a kir. járásbiróság súlyos testi sértés vétsége miatt a tárgyalást elrendelte, tárgyalást tartott is, bár ebben az ügyben az eljárást meg-