Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

XVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. dékkal ellátott alapszabályok szerint működő egyesületet a cégbíróság szövetkezeti szervezkedésre és cégbejegyzésre kötelezte. (Hb. 1915 dec. 13. 70. sz. 71. 155.) Ha a felperes ügyvéd a közigazgatási hatóság előtt tiszteletdíjat, a rendes bíróság útján viszont munkadíjat érvényesít^ az ügyazcnosság nem hiányzik. (Hb. 1915 október 18. 45. sz. 45. 103.) Tárgyi ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a gyámhatóság az apát arra kötelezte, hogy törvényes gyermekeinek tartási költségeihez meghatározott összeggel járuljon hczzá és határozatának indokolása az összeg meghatározásában az apa részére járó családi pótlék összegét vette alapul, a rendes bíróság viszont arról határozott, hogy a kereset tárgyává tett családi pótlék az apát illeti meg. (Hb. 1913 nov. 8. 66. sz. a. 60. 134.) Ügyazonosság hiányában nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a járási főszolgabíró, mint a községi orvosnak az 1886. évi XXI. tc. 71. ^'-ában kijelölt feiettes hatósága, abban a kérdésben határozott, hogy a vasúti alkalmazottak gyógykezelése a községi orvos hivatalos teendői közé tartozik-e, a rendes bíróság ellenben a Kbtk. 94. ^'-a alapján tett feljelentés folytán azt a kérdést döntötte el, hogy a feljelentés alapjául szolgált két konkrét esetben elkövette-e a községi orvos az idézett törvényhely rendelkezései szerint minősülő kihágást. (Hb. 1915 december 6. 44. sz. 62. 142.) Megvan az tigyazonosság, ha ugyanabból a jogviszonyból ugyanazon a jogalapon keletkezett, habár nem egyenlő összegű követelést érvényesít a fél mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság előtt. (Hb. 1915 október 18. 51. sz. 46. 109.) Nincs ügyazonosság, ha a város tanácsának határozata a fél elfogadott ajánlatának megfelelően engedélyezett utca megnyitását és jókarba helyezését célozza, a fél által a város ellen indított polgári per tárgya pedig az, hogy a fél által az utca engedélyezése tárgyában tett és a város által elfogadott ajánlat időközben joghatályát vesztvén, az utca megnyitására szánt és a város tulajdonába átbocsátott terület ismét az ő tulajdonába került vissza. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 119. sz. VI. 17. 33.) Nincs meg az ügyanazosság akkor, ha a rendes bíróság a felperes tulajdonában lévő ingatlannak átjárási szolgalomtól mentességét döntötte el, a közigazgatási hatóság pedig mint rendőri büntetőbíróság mezőrendőri kihágás miatt indított ügyben határozott. (Hb. 1914 szeptember 28. 73. sz. VII. 103- 2X1.) * Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási hatóság nyilvános verekedés miatt a Kbtk. 75. §-a alapján Ítéletet hozott, a rendes bíróság pedig becsületsértés miatt emelt vád miatt tárgyal. (Hb. 1914 nov. 23. 3. sz. VII. 125. 262.)