Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 69 seikben azt a kérelmet terjesztették elő, hogy az Esztergom szab. kir. város által terhükre kirótt városi szeszfogyasztási adópótlékok fizetése mellőztessék és e címen hátralékban lévő tartozásaik töröltessenek, mert törkölypálinka főzéshez munkásbor készítése céljából előzetesen már több­szörösen kilúgozott oly szőlőtörkölyt használnak fel, melynek szesznyere­déke egyáltalán nincs, s melyre városi szeszfogyasztási adópótlékkal már megadóztatott szeszt öntenek fel oly célból, hogy az a törköllyel egye­temben való lepárlás folytán törkölyízt és szagot kapjon ; még a lepárlás előtt a törkölyre felöntött szeszmennyiséget sem nyerik vissza a lepárlási termékben és így amennyiben a város a termelt törkölypálinka után városi szeszfogyasztási adópótlékot szed, ezáltal a főzésnél felhasznált szesz után kétszeres adóztatást gyakorol. A pénzügyigazgatóság 1913. június hó 4-én 89,597/IL 1913. sz. a. kelt végzésével ezt a kérelmet elutasította, azzal az indokolással, hogy a felebbezőknek fentebb ismertetett puszta állítása kérelmük teljesítésére indokul elfogadható nem volt, mert Esztergom város a m. kir. belügy­minisztérium 123,180,1904. számú rendelete alapján kelt 752. tan. 21. kgy 1303. sz. határozatával hatályában bizonytalan időre meghosszabbított 124 1900. kgy. számú szabályrendelet értelmében jogosult a fogyasztási adópótlék szedésére. Mivel ez a szabályrendelet arra nézve, hogy a városi szeszfogyasztási adópótlék tárgyát képező szesz mennyiségére vonatkozó hiteles adatok mily úton szereztessenek be, követendő utasítást nem tar­talmaz, sőt a rendszeres készletfelvételek útján való megállapítást kiküszö­böli, a városnak más módon és pedig legcélszerűbben a szeszfőzők szesz­adóbejelentései alapján kell és lehet az adópótlék kivetési alapját meg­állapítania. (Tekintettel arra, hogy az 1899. évi XX. tc. 38. §-a meghatá­rozza azt az alkoholnyeredéket, mely után a királyi adóhivatal az 1 K 40 f állami szesztermelési és szeszadópótlékot törvényesen beszedheti, ennélfogva a városi fogyasztási adópótlék beszedésére és ellenőrzésére jogosított városi hivatal is jogosan veti ki az id. tc. által törvényesnek beállított adatok alapján a 10 filléres pótlékot, mert a városi szeszfogyasz­tási adópótlék kivetésének tárgya a tényleges szesznyeredék, mely azon­ban a törvényben megállapított mérvnél kisebb nem lehet». A m. kir. pénzügyminiszter 1313. évi október hó 27-én az érdekeltek felebbezése folytán hozott 133,634. számú határozatával a pénzügyigazga­tóság elutasító végzését indokainál fogva helybenhagyta, mire az érdekel­tek panasszal fordultak a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A m. kir. pénzügyminiszter a panaszt azzal a megkereséssel küldte át a közigazgatási bírósághoz, hogy az a csatolt városi szabályrendelet 1., 2., 7. §-aiban, az 1896. évi XXVT. tc. 34. §-a és az 1899. évi VI. tc. 3. §-ában foglalt rendelkezések alapján hatáskör hiányából hivatalból vissza­utas íttassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom