Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. •17 vizsgálóbírója a nyomozatot és a hullaboncolást teljesítette és a nyomozati iratokat az újvidéki kir. ügyészségnek megküldötte. Nincs tehát olyan rendes birósági határozat, mely az 1907 :LXI. tc. 7. §. 1. pontja értelmében a közigazgatási hatóság határozatával szemben jogerősen kimondotta volna, hogy az ügy nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. A kir. ügyészség hozott ugyan ilyen értelmű, nyomozást megszüntető határozatot, de ez a hatóság nem bíróság. A hatásköri bíróság tehát, minthogy a felterjesztett ügyben csak egyik hatóság, a közigazgatási hatóság, határozott, a tévesen felterjesztett iratokat visszaküldeni rendelte. 22. Idegen vadászterületen vaddisznónak lebunkózása vadászati kihágás és elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1915 április 26. Hb. 150. szám. I. A resinári csendőrőrs a nagyszebeni vadásztársaság panaszára megejtett nyomozás alapján 1914. évi január hó 31-én feljelentette M. M., H. A. és D. J. resinári napszámosokat, hogy az említett napon a nagyszebeni vadásztársaság által bérelt vadászterületen egy vaddisznót jeges helyre kergettek s a betört jég közé szorult vaddisznót fejszével és dorongokkal lebunkózván, osztozkodás végett D. J. terhelt udvarába szállították. A nagydisznódi jurás főszolgabírója 1914. évi február hó 5. napján 1914. kih. 37/1. sz. a. kelt végzésével az iratokat elbírálás végett a nagyszebeni kir. járásbírósághoz tette át, mert jelen esetben nem vadászati kihágásról, hanem ingó vagyon rongálásáról és lopásáról van szó, miután gyanúsítottak ép útjukban álló duvadat pusztítottak el s így a vadászat tényálladéka hiányzik. A nagyszebeni kir. járásbíróság 1914. évi május hó 16. napján kelt 1914. B. n. 13/2. számú végzésével kimondotta, hogy ezen ügy hatáskörébe nem tartozik s az iratokat a főszolgabirónak visszaküldötte, mert a vadászatra jogosítottnak jogát sértő vadászat nemcsak lőfegyverrel, hanem más oly cselekménnyel is gyakorolható, mellyel a még uratlan jószágot képe JŐ vad birtokba vétetik vagy elpusztíttatik. Be nem kerített helyen tartózkodó vad uratlan jószágnak tekintendő s mint ilyen sem ingó vagyon rongálásnak, sem lopásnak, hanem csak vadászati kihágásnak lehet a tárgya. II. A bekerítetlen helyen szabadon élő vad uratlan dolog