Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 23 Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi felébbviteti küldöttsége 1912. évi május hó 15-én tartott ülésében 865/kb. sz. a. hozott véghatározatával pedig az árvaszék véghatározatát részben megváltoztatta és nevezett ügygondnok munkadíjait 100 K-ban, készkiadásait pedig 43 K 90 f-ben állapította meg. Viszont a m. kir. belügyminiszter 1913. évi július hó i-én 90232 1913. VII. sz. a. hozott véghatározatával mindkét alsófokú véghatározatot megsemmisítette, mert az 1894: XVI. tc. 123. §-a, különösen pedig ezen szakasz 4-ik bekezdése értelmében a hagyatéki eljárás során felmerülő összes dijaknak és költségeknek megállapítása, ennélfogva az ügygondnok munkadijának és készkiadásainak megállapítása is, amennyiben e költségek a hagyatéki eljárás keretében merültek fel, a hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozik. így határozott a hatásköri bíróság is 1909. Hb. 103. és 1910. Hb. 9. sz. határozataiban. Dr. K. J. ügyvéd, ügygondnok ezután keresetét a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál adta be, melyben előadta, hogy özv. B. F.-né 100 K-t fizetett és így 765 K 82 f-t kér megállapítani. Ezt az összeget a tárgyalás során 199 K 97 f-el leszállította, majd egyik tétel felemelésével 665 K 85 f-re módosította. A budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróság 1913. Sp. VI. 2270/3. sz. a. hozott ítéletével alperest 266 K 10 f tőke és jár. meglzetésére kötelezte. A budapesti kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914. évi május hó 9-én 1914. VII. D. 510/2. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszüntette, mert a kereset tárgya sem nem az ügyvédi rendtartás VI. fejezetében foglalt rendelkezések alá eső ügyvédi munkadíjkövetelés, sem nem az 1894 : XVI. tc. 123. §-a szerint kirendelt ügygondnok követelése, hanem a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoknak ebbeli minőségében történt eljárásából származó díjkövetelése, amely az 1877:XX. tc.-ben foglalt rendelkezések szerint érvényesíthető. Ha ugyanis a kiskorúnak érdeke gyámjának érdekével összeütközik az 1877: XX. tc. 30. §-ának a) pontja értelmében a kiskorú érdekeinek képviselete céljából gondnok kirendelésének van helye és ily esetben a gondnok kirendelése az id. törvény 31. §. 3. bekezdése értelmében a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ámde az id. törvény 79. és 80. §-ai értelmében a gyámhatóság hatáskörébe tartozik annak a jutalomnak a megállapítása, amelyet a gondnok ebbeli minőségében teljesített fáradozásaiért követelhet; jogában állván a gondnoknak a 140. §. értelmében sérelmesnek vélt gyámhatósági határozat ellen a felsőbbfokú gyámhatósághoz felebbezéssel élni. . Az 1869: IV. tc. 1. §-a értelmében a birói és közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak, hacsak valamely törvényes intéz-