Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

•20 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tus hó 17-én 10352/1914- sz. a. hozott határozatával a főszolgabíró véghatározatát helybenhagyta. A megokolás szerint az 1884 : XVII. tc. 176. §-a alapján hozott ítéletek végrehajtása tárgyában követendő 62725/1901. sz. kereskedelmi miniszteri rendelet 14-ik bekezdése értelmében, de a legújabb felsőbírói gyakorlat értelmében is a végrehajtható határozat végrehajtása iránti intézkedés megtétele a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Azonban felsőbirói gyakorlatuk értelmében a közigazgatási hatóság csupán ingóságokra rendelheti el a végrehajtást és ha az ingóságokra vezetett végrehajtás ered. ményre nem vezethetett, az esetben a jogosított fél a végrehajtásnak ingatlan vagyonra leendő elrendelése iránt már az illetékes kir. járásbirósághoz illetve törvényszékhez folyamodhatik. A jelen alkalommal azonban felebbező nem folytatólagos kielégítési végrehajtást kért elrendelni adós ingóságaira, hanem a végrehajtást kérte elrendelni adós ingó és ingatlan vagyonára. Ez a kérelem nem teljesíthető, mert az ingóságokra csak szabályszerű folytatólagos végrehajtási kérelem terjeszthető elő a közigazgatási hatóságnál; az ingatlanokra a végrehajtás elrendelése pedig a nemleges zálogolási jegyzőkönyv kapcsán csakis az illetékes kir. járásbíróságnál kérelmezhető. K. M. és Á. még a főszolgabíró határozata után a kielégítési végrehajtási kérvényt űz ingatlanra vonatkozólag ismét a tenkei kir. járásbíróságnál adták be. A tenkei kir. járásbíróság 1914. évi július 15-én 1214. V. 343/6. sz. a hozott végzésével a kérelmet elutasította, mert a kérelmező ugyanezen kérelmet egy ízben már előterjesztette, az azonban az 1914: V. 843/1. és a nagyváradi kir. ítélőtáblának 421/1914. P. sz. végzéseivel jogerősen elutasíttatott és az iránjadóul vett jogszabályok időközben nem változtak. K. M. és Á. a főszolgabírónál az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését kérték. II. A fentebb megállapított tényállásból kitetszőleg a jelen esetben a főszolgabírónál, mint elsőfokú iparhatóságnál az 1884: XVII. tc. 176. §-a alapján hozott marasztaló határozatnak a végrehajtásáról, közelebbről meghatározva, arról van szó, hogy az iparhatóságnak a marasztaló határozata alapján a marasztalt félnek az ingatlanára a kielégítési végrehajtás elrendelése az iparhatóság vagy a királyi bíróság hatáskörébe tartozik-e. Az 1884: XVII. tc. 176. §-a intézkedést arra nézve, hogy az iparhatóság határozatának a végrehajtása az iparhatóság vagy a bíróság által rendelendő-e meg, nem tartalmaz ugyan,