Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)
HATÁSÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 13 A főnök részéről az alkalmazott irányában támasztott oly magánjogi igénynek az érvényesítése, hogy az alkalmazott ajmunkaviszony tartama alatt kezére jutott értékeket szolgáltassa vissza, vagy a hiányzók értékét térítse meg, lényegében véve azon kérdések közé tartozik, amelyeknek elbírálását az 1884 : XVII. t.c. 176. §-a első sorban az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe utalja. 1914 január 19. 1913. Hb. 147. sz. I. A héhalmi keresztény fogyasztási szövetkezet a sziráki kir. járásbírósághoz beadott keresetében előadta, hogy M. G. az 1912. évi június hó 12-ik napjáig a szövetkezetnél üzletvezetőként volt alkalmazva; mikor is vele a számadás megejtetvén, meg lett állapítva, hogy alperes 824 korona 2 fillér értékű árúcikkről nem tudott elszámolni és így azok értével adós maradt. Kérte, hogy M. G. a 824 korona 2 fillér megfizetésére köteleztessék. A kir. járásbíróság a pert érdemben tárgyalta, alperes elismerte azt, hogy 3 évig üzletvezető volt a nevezett szövetkezetnél, tagadta az elszámolási hiány fennforgását és egyúttal pergátló kifogást emelt és a kir. járásbíróság 1913 február hó 24-én 1912. Sp. 181/9. sz. a. hozott végzésével hivatalból észlelt pergátló akadály alapján a pert megszüntette, mert a hatásköri bíróság 1912 június hó 3. kelt 32. és 33. számú határozataiban kimondotta, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint felelősség és fizetés mellett alkalmazott boltkezelője közötti viszonyból származó és számadási hiányra alapított követelés érvényesítése első sorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik és a rendes bírói perút igénybevételét az iparhatóság, illetve békéltető bizottság olyan határozatának kell megelőznie, mely a vitás kérdést érdemben eldönti. Felperes a kir. járásbíróságnak végzését egyedül a perköltségek viselése tekintetében támadta meg és a balassagyarmati kir. törvényszék, mint felebbezési biróság csak e tekintetben határozott. A héhalmi keresztény fogyasztási szövetkezet ezután panaszát a sziráki járás szolgabírójához, mint iparhatósághoz adta be; itt azonban követelését 831 korona 2 fiilérre emelte fal. A főszolgabíró 1913 szeptember hó 12-én 6813,1913. sz. a. hozott véghatározatával a szövetkezetet kérelmével hatáskör hiányából elutasította, mert a fennálló bírói gyakorlat szerint átvett árú elszámolásából eredő követelés mindig a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Pozsonyi kir. ítélőtábla 1906. G. 88. Térfi, Hatásköri határozatok tára, II. k., 376 lap.) Nógrád vármegye alispánja, mint másodfokú iparhatóság 1913 szeptember hó 22-én 17,623/1913. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabíró véghatározatát helybenhagyta, mert az 188^ : XVII. tc. 176. §-a csak azon kártérítési kérdéseket utalja az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe, amelyekben a kártérítés iránti követelés tárgyát az képezi, hogy a munka-