Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 267 Szabolcs vármegye alispánja 1913 november 20-án 28,050/1913. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabíró véghatározatát megsemmisítette és K. L-t vélt jogai érvényesítése céljából a rendes bíróság elé utasította, mert a tárgyalási iratokból megállapítható, hogy K. I, mint családtag, nem pedig mint gazdasági cseléd volt testvérénél s így magánjogi követelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. K. I. házi cseléd követelését testvérbátyjával kötött oly szerződésre alapítja, amely szolgálatainak ellenében nem kialkudott összegű bért, hanem kiházasítást biztosított. Tekintettel arra, hogy a kiházasítás bérnek nem tekinthető, ez a testvérek között kötött szerződés nélkülözi úgy az 1876. évi XIII. törvény 1. és az 1907. évi XLV. törvény 1. §-ában akár a ház-, akár a mezőgazdasági cselédszerződés érvényességéhez megkívánt kellékeket s így a panaszos által a panaszlott részére teljesített szolgálat díja iránt utólagosan támasztott követelés megbírálása nem az 1876. évi XIII. tc. 115. §-ában illetőleg az 1907. évi XLV. tc. 62. §-ában meghatározott közigazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 128, Gőz- és kádfürdőben alkalmazott fürdőkezelő iparossegéd és ebből a viszonyából származtatott követelése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1914 november 16. Hb. 118. sz. I. N. I. szentesi lakós, Szentes város tanácsa, mint elsőfokú ipar hatóságnál felvett panaszában előadta, hogy V. I. fürdőbérlő, szentesi lakosnál mint fürdőkezelő (masszírozó és tyúkszemvágó) volt alkalmazva. V. I. 1814 január 18-án neki 15 napra felmondott és 31-én elküldte. Minthogy őt, mint üzletvezetőt 3 havi felmondás illeti meg s e tekintetben V. I.-nal megegyezett, ennélfogva kérte, hogy V. I. 238 K megfizetésére köteleztessék. Fizetése nem volt, ezért a követelt összeget kártérítéskép számította fel. Panaszlott tagadta, hogy panaszos üzletvezető lett volna, mert a fürdőhöz szakképzettség nem kell, azt bárki vezetheti; panaszos fürdőszolga volt 14 napi felmondással. A uárosi tanács mint elsőfokú iparhatóság 1914. évi február hó 12-én 1264/1914. sz. a. hozott határozatával hatáskörét nem állapította meg, mert