Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 255 A csatolt összeállításból kitűnik, hogy az ott felsorolt egyházközségi tagok közül 14-en, összesen 1052 K-t fizettek, a többi hátralékos követelésük kitesz 7794 K-t. Kérte a káptalan, hogy a 7794 K tőke s ennek 1912 április hó i-étől járó kamatai közadók módjára, közigazgatási úton hajtassanak be. A főszolgabíró 1914. évi január hó 21-én 123. kig. sz. a. hozott véghatározaiával a káptalant kérelmével elutasította, illetve a polgári perutra utasította, mert az 1907. évi XXVII. tc. 10. §-a szerint csak az iskolafenntartási, illetve a felekezeti tanító járandóságának behajtása foganatosítandó közigazgatási úton. A lugosi gör. kath. káptalan ezután keresetét a lugosi kir. járásbíróságnál adta be. A lugosi kir. járásbíróság 1914 március hő 27-én 1914. Sp. IV. 352 2. sz. a. hozott végzésével a védekező alperesek pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a felperes által a tárgyaláson felmutatott eredeti kimutatís alapján megállapítható, hogy a bégakörtési gör. kath. hitközség, melynek tagjai az alperesek, felekezeti elemi iskolát épített és a hitközség az építésre kölcsönt vett fel, hogy végül a hitfelekezet egyes tagjaira az iskolaépítési költségek arányosan és jogerősen kivetve lettek. Felperes az alpereseket az arányosan kivetett részeknek nem egyetemleg, hanem fejenként való fizetésére kérte marasztalni s az egyes alperesekkel szemben érvényesített legnagyobb összeg 280 K 80 f-t tesz ki, az egyes alperesekkel szemben érvényesített összegek tehát az 1000 K-t meg nem haladván, az alpereseknek a S. E. 2. §-ára alapított kifogása alappal nem bír. A felperesség hiányára alapított pergátló kifogás elutasítandó volt, mert az az ügy érdemét érintő kérdés. Az iskola felépítésére szükséges összeg az 1868. évi LIII. tc. 11. §-a értelmében iskolai, illetve egyházi adó által fedezendő és a most hivatkozott törvény hatályát az 1885. évi XLIII. tc. 6. §-a a gör. kath. egyházra nézve is fenntartotta. A most hivatkozott törvények a bevett és így a gör. kath. egyházra nézve is fenntartották az 1848. évi XX. tc. 3. §-a alapján kifejlődött azon joggyakorlatot, hogy a hitközség és tagjai között fennálló és a hitközségi szolgáltatásnak alapját tevő jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi viszony, az abból származó követelés és a jelen esetben az egyházi adót képező iskolaépítési költség érvényesítése nem a magánjogi viszonyok felől ítélő bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik, amint ez különben is az 1907. évi 51,781. I. M. 74,549. V. M. sz. határozatokból és a m. kir. Curiának 2180 1889. és 1593/1898. sz. határozataiból is kétségtelenül kitűnik.