Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

250 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Hont vármegye törvényhatósági bizottsága 1911. évi április hó 29-én tartott közgyűlésében 65/3764. 1911. sz. a. hozott véghatározatával az 1908 : XXXVIII. tc. 5. §-a alapján az orvosi körök számát 6-ról ri-re emelte fel. Ezt a véghatározatot a m. kir. belügyminiszter 111,031/911. sz. rendeletével jóváhagyta; ugyanebben a rendeletben azonban folytatólag úgy rendelkezett, hogy a körorvosi székhelyek jogerős megállapítása után, az alispán az új körorvosi állások szervezése és betöltése iránt intézkedjék, az új állások megtörtént betöltéséről pedig a megfelelő állami javadalmazás kiutalványozhatása végett tegyen jelentést. Hont vármegye alispánja ezután 1913. évi 3934. számú előterjesztésében a báti, csábi, egegi, szénavári és nagypeszeki orvosi körök javadalmazására szükséges összegeknek a vármegye rendelkezésére való bocsátását kérte. A m. kir. belügyminiszter 1913 július hó i-én 84,628/913. VII. sz. a. hozott határozatával a kérelmet nem teljesítette, mert a községeknek új közegészségügyi beosztása alkalmával létesített új orvosi körök véglegesen szervezetteknek csak akkor tekinthetők, ha azok véglegesen be is töltettek. Mindaddig tehát, míg az újonnan létesített köíorvosi állások betöltve nincsenek, azok nem is tekinthetők olyan szervezett orvosi köröknek, amelyekben az orvosi szolgálat ellátásáról helyettes kirendelése útján kell gondoskodni. Azok a községek, melyek az új csoportosítás folytán külön körbe osztattak, mindaddig, amíg az állást betölteni sikerül, az orvosi szolgálat szempontjából a régi beosztás alapján előbbi körükhöz tartoznak; ezekben tehát az orvosi szolgálatot az új körorvosi állás betöltéséig a régi körorvosnak kell ellátni ép úgy, mint azelőtt, minden külön díjazás nélkül. Felhívta tehát az alispánt, hogy a csábi körorvosi állásra helyettesített orvost ez állásától haladéktalanul mentesse fel és az említett orvosi körökben a közegészségügyi szolgálat ellátása iránt a fentiek értelmében intézkedjék. Hont vármegye törvényhatósági bizottsága a m. kir. bel gyminiszternek ezen rendelete ellen az 1908. évi XXXVIII. tc. 37. § 7. pontja alapján az 1907. évi^ LX. tc. értelmében a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panasszal élt. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. közigazgatási bíróság hatásköre ellen kifogást emelt és vádiratában hangsúlyozta, hogy egy orvosa sincs Hont vármegyének, akinek az államtól járó javadalmát ki ne szolgáltatta volna a vármegyének; ő csak az újonnan szervezett, de pátyázók hiányában be nem töltött körök javadalmazására felvett összegek kiszolgáltatását tagadta meg, s hogy a megtámadott rendelettel olyan szervezeti kérdést döntött el, amely nem tartozik az 1908. évi XXXVIII. tc. 37. § 7. pontja alá s amely kérdésben ennélfogva a bíróságnak nincs hatásköre.