Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 247 Kérte, hogy Mezőfény község az 1913. évi július hó i-étől járó 70 K fizetésének kiszolgáltatására és 28 hl. búzának természetben való kiadá­sára vagy 560 K értékének megfizetésére köteleztessék. A főszolgabíró 1913. évi október hó 15-én 2669. sz. a. hozott vég­határozatával panaszost kérelmével elutasította, illetve a nagykárolyi kir. járásbirósághoz utasította, mert követelése 100 K-át meghalad; az 1907. évi XLV. te. 63. §-a pedig akként intézkedik, hogy a 100 K-án felüli köve­telések elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik. T. D. ezután a panasszal azonos tartalmú keresetét a nagykárolyi kir. járásbíróságnál adta be. A tárgyaláson pedig keresetét azzal egészítette ki, hogy követelése az 1913. évi július i-éig részben lejárt, részben az 1913 július i-étől december hó 31-éíg járó szolgálati bére. A kir. járásbíróság 1914. évi január hó 29-én 1913. Sp. II. 1412/4. sz. a hozott végzésével az alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a kereset tartalmából kitetszőleg, felperes kereseti követelésének jogalapja nem az elbocsátás folytán származott kár, hanem a szolgálati szerződés szerinti szolgálati időre járó bérkövetelés. Az 1907 : XLV. tc. 17. és 48., illetve 62. §-a értelmében felpei esnek, mint cselédnek, a jogtalan elbocsátás folytán a szerződés szerinti szolgá­lati időre járó bérkövetelése iránti eljárás nem a rendes bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. II. T. D. kondás, gazdasági cselédnek keresete nem kár­térítésre irányul, hanem a szolgálati időre járó cselédbér meg­fizetésére oly alapon, hogy a panaszlott őt a szolgálatból jog­talanul elbocsátotta. Ily esetre az 1907: LXV. tc. 48. §-a azt rendeli, hogy a törvény 17. §-át kell megfelelően alkalmazni. E szakasz szerint pedig a gazdát a büntetésen kívül arra kell kötelezni, hogy a cselédnek az egész szolgálati időre járó bérét és minden más járandóságának, így a lakásnak az értékét, valamint a felmerült költséget és egyéb kárt is fizesse meg. Ugyanezen törvény 62. §-a a cselédbér iránti követelések elbírálását az összegre való tekintet nélkül a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja és csak a kárkövetelésekre nézve mondja ki azt a korlátozást, hogy azok a közigazgatási hatóságok előtt csak annyiban érvényesíthetők, amennyiben a 1100 K-át meg nem haladják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom