Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

244 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. körét leszállította, ellenben a felemelt kereseti követelés többi részére nézve hatáskörét megállapította. A megokolás szerint felperes már a felfolyamodásában azt adta elő, hogy fennállott szolgálati viszonyából vagy az elbocsájtásból kifolyólag semmi követelése sincs, hanem csupán könyve ki nem szolgáltatása miatt van kára, ez okból a felperesnek a cselédkönyv ki nem szolgáltatásából származtatott kárának elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, de a kórházba menetelkor felmerült kocsiköltségre a bíróság hatásköre meg nem állapítható, mert az egy tekintet alá esik a kórházi költséggel,már pedig a gazdának a cseléd ápolására vonatkozó kötelezettsége az 1876: XIII. tc. 32. § a szerint a szolgálati viszonyból folyik ; az iijen igények pedig az idézett törvény 115. §-a szerint közigazgatási útra tartoznak. Alperes felfolyamodását a budapesti kir. törvényszék, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1914 április hó 30-án 1914. III. E. 138. sz. a. hozott végzésével visszautasította, mert a S. E. 28. § és 1881 : LIX. tc. 54. § 1. pontja értelmében külön felébb vitelnek nincs helye. II. A m. kir. igazságügyminiszternek 1914. S. 1872/2. sz. a. kelt nyilatkozata szerint ennek az ügynek abban a részében, mely szerint felperes kórházbavitel fuvardija fejében 3 K 70 f-t követel, hatásköri összeütközés esete nem merült fel, az ügy egyéb részében való eljárás pedig a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. G. J.-né H. B. szakácsné a budapesti V. ker. járásbíróság előtt folyamatban lévő perében, keresete egyik részében volt gazdáját a cselédkönyve visszatartásából keletkezett és részletesen felsorolt kára fejében összesen 170 K összegnek megtérítésére kérte kötelezni. Igaz ugyan, hogy ezen követelás egy része elmaradt cselédbérre is irányul, azonban nem oly alapon, hogy azt megszolgálta volna, vagy hogy volt szolgálatadója a szolgálati viszony felbontása következtében tartoznék a bért megfizetni, mely esetben az eljárást az 1876. évi XIII. tc. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellene utalni. Ezért ez a cselédbér követelés is lényegileg kárkövetelés. Az ily kárkövetelés azonban akár az 1876. évi XIII. tc. 119. §-a alapján, mely kimondja, hogy a gazda és a cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból az idézett törvény alapján támadt kártérítési kérdések azon bíróság elébe tartoznak, amely a fennálló törvények szerint a kártérítési ösz-