Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

2IO HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. szerűség szempontjából nem kifogásolt kereseti tőkében és kamataiban marasztalni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla 1913. évi november hó 13-án 1627/913. P. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyta. Alperes felebbezett és az iratok a kir. Curiához felterjesztettek. Alperes egyidejűleg a hatásköri bíróságnál kijelentette, hogy ügyében hatásköri összeütközés esete merült fel, mert a szakértői járandóság kérdésében a kir. közigazgatási bíróság végérvényesen határozott. II. A fentebb előadott tényállás szerint a közigazgatási bíróság csupán W. Gy.-né panaszára és csupán abban a kérdésben döntött, hogy W. Gy.-né a pénzügyigazgatóság által 1400 K-ban megállapított szakértői díj 300 K-t meghaladó 1100 K-nyi részének a megfizetésére kötelezhető-e. Jóllehet Sz. E. szakértő a budapest-vidéki pénzügyigazgatósághoz 45,822/911. sz. a. beadott kérelmében egyenesen azt vitatta, hogy az ő szakértői díját az államkincstár tartozik előlegezni s 1100 K-nak mint szakértői díjnak a kiutalását a pénzügyigazgatóságtól kérte is; jóllehet a pénzügy igazgatóság ezt a kérelmet a közigazgatási bírósághoz felterjesztette : a közigazgatási bíróság efelett a kérelem felett nem határozott sem abban az irányban, hogy az azon kérelem felett való intézkedés az ő hatáskörébe tartozik-e, sem pedig érdemben. A szakértő a polgári bíróság előtt a 300 K-n felül levő 1100 K-nyi szakértői díjat nem W. Gy.-nétól, hanem az államkincstártól követeli. Hatásköri összeütközés csak akkor forog fenn, ha az 1907 :LXI. tc. 1. § ában felsorolt bíróságok és hatóságok mindketteje ugyanabban az ügyben megtagadta hatáskör hiányában az eliárást vagy mind a kettő megállapította a hatáskörét, illetőleg ugyanannak az ügynek az érdemében eljárt. Lényeges feltétele tehát a hatásköri összeütközésnek az ügyazonosság. Az ügyazonosság csak akkor állapítható meg, ha ugyan-