Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 203 lezi. Ezen szolgálat ismérveit tünteti fel az erdőőr szolgálata is, miértis gazdasági cselédnek tekintendő. A hivatkozott törvény 62. §-a értelmében pedig a cselédbér iránti követelés a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és ezen a hatáskörön nem változtat az, hogy a cselédbér iránti követelést nem maga a cseléd, hanem az örököse érvényesiti. II. A tényállás szerint felperesek követelésüket arra alapítják, hogy jogelődjük, mint erdőőr az alperes által megvett birtokon (gazdaságban) személyes és folytonos szolgálatnak, bérért, több mint egy hónapon át teljesítésére szerződésileg köteles volt. Az ilyen szerződéses viszony, az 1907. évi XLV. tcikk 1. §-ában adott meghatározásánál fogva, a szolgáló egyént gazdasági cseléddé minősíti és így ez a viszony a most említett törvény rendelkezése alá esik. Következésképpen: ennek a szerződésnek alapján támasztott bérkövetelés kérdésében az eljárás, ugyanannak a törvénynek 62. §-a értelmében, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. És ezt a hatáskört nem szünteti meg az a körülmény, hogy felperesek jogelődje felesketett erdőőr volt s mint ilyen az 1879. évi XXXI. tc. 40. §-a értelmében közbiztonsági közegnek is volt tekintendő, mert ez a minőség a szolgálatadójával szemben fennállott szolgálati viszonyának lényegén nem változtat és így az ennek a szolgálati viszonynak alapján érvényesíteni kívánt szolgálati bérnek cselédbér jellegén sem változtat. 100. A hatásköri összeütközésnek feltétele, hogy a hatáskört megtagadó határozat jogerőre emelkedjék. Nincs hatásköri összeütközés, ha az ügyben csak egyik hatóság, a közigazgatási hatóság határozott, a rendes biróság pedig az ügyet indítványtétel végett a kir. ügyészséggel közölte. A kir. ügyészség nem biróság, hatáskört megtagadó határozata tehát a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri összeütközést nem létesít. 1914 szeptember 21. Hb. 111. sz. (zárt tanácsülésben.)