Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

i88 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. és ő a munkaadókkal leszámolt. A leszámolás eredménye az volt, hogy 6 készpénzben 1182 K 68 f-t kapott kézhez. Amikor hazajött, a felvett pénzből kifizette summás munkásait, ő előlegezte a vasúti költséget és a kifizetés után úgy feleségének, mint neki egy fillér sem maradt. Az elszámolás tehát, amelyet a munkaadók vele eszközöltek, tévedésen alapulhat, mert sokkal nagyobb összeg járt volna neki, mint amennyit kapott és a hiányzó összeget a sajátjából pótolta, amelyet alperesek neki megtéríteni tartoznak, mert helyettük tartozatlanul fizette ki az összeget. A szerződés kölcsönösen megszüntettetvén, csupán négy havi munkadíjban állapodtak meg. Ennélfogva járt volna 4 hónapra a 2 férfimunkásnak 509 K 28 f. mert a 380 K-ból 1 hónapra 63 K 66 f jár; a kilenc nőmunkásnak járt volna összesen 1119 K 96 f, mert a 190 K-ból jár egy hónapra egy nőmunkásnak 31 K 11 f; utazási költség címén járt volna 88 K, összesen tehát 1717 K 24 f-t kellett volna kapnia; kapott azonban csak 1182 K 68 f-t, a különbség 534 K. 56 f. Ezt az 534 K 56 f-t nem a szerződésből, hanem magánjogi kötelemből származtatja és kéri megítélni. A -kir. járásbíróság 1913 október hó i-én 1913 Sp. 503. sz. a. hozott végzésével a keresetet a S. E. 17 § 1. bek. alapján hivatalból visszautasította, mert a kereset tartalma szerint a felperes követelése nem az alperesek helyett tartozatlanul kifizetett összegek visszatérítésére irányul, amint ezt a felperes keresetében tévesen állítja, hanem az munkásszerződésen alapszik és egyenesen abból is folyik s így az ez iránt támasztott követelés elbírálása az 1898. évi II. tc. 72. §-a értelmében nem a bíróság hatáskörébe, hanem a közigazgatási útra tartozik. A miskolci kir. törvényszék, mint polgári lelebbviteli bíróság 1913 november hó 18-án 1913. E. 87. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság neheztelt végzését helyesen kifejtett indokainál fogva helybenhagyta. E. I. ezután a sommás keresettel azonos panaszát a nezsideri járás főszolgabírójához adta be. Ehhez azonban csatolta a miskolci kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróságnak 1913. E. sz. a. hozott végzését, annak igazolására, hogy hasonló ügyben a rendes biróság hatáskörét megállapította. A főszolgabíró 1914 febouár hó 28-án 6291914. sz. a. hozott véghatározatával a keresetet visszautasította, mert annak elbírálására közigazgatási hatóság nem illetékes. A megokolás szerint panaszos nem a 1898: II. tc. 3. §-ában meghatározott alakszerűséggel kötött munkásszerződésre alapítja a keresetét, hanem általa a szerződési kötelezettségen kívül és megbízás nélkül teljesített fizetések megtérítését követeli, melynek elbírálása a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik; továbbá, mert a panaszos által keresetbe vett összeg a 100 K-t meghaladja és így a kereset elbírálására