Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

182 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A szolnoki kir. ügyészség az ítéletet annak végrehajtása végett kézhez kapván, 1914 március 16-án 5065/1914. eln. szám alatt az iratokat a szolnoki kir. járásbirósághoz beterjesztette és azt indítványozta, hogy a kir. járásbíróság ebben az ügyben a Btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétsége címén hatáskörét állapítsa meg és annak utána az ügyet az 1907 : LXI. tc. 7. §-ban körülírt pozitív összeütközés felmerülte miatt a hatásköri bírósághoz terjessze fel, mert Cz. A.-nak bizonyíthatónak mutatkozó és a jászsági alsójárás szolgabirója által jogerősen elbírált cselekménye — hogy M. K. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül késszúrással könnyű testi sértést okozó módon tettleg bántalmazta, a sértett azonban megbüntetését nem kívánta — nem a Kbtk. 75. §-ba ütköző kihágásnak, hanem a Btk. 301 §-ába ütköző és csak magánvádra üldözendő könnyű testi sértés vétségének tényálladékát foglalja magában s így a közigazgatási hatóság hatáskörét túllépte. A szolnoki kir. járásbíróság 1914. évi április hó 15-én 1914. B. 310/1. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi indítványban foglalt indokok alapján a Btkv. 301. §-ba ütköző vétség fennforgása miatt hatáskörét megállapította és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. II. M. K. mint sértett, magánindítványt elő nem terjesztett és így a könnyű testi sértés vétsége miatti büntető eljárás folyamatbatételének előfeltétele hiányzik. Ehhez képest a terheltnek az a feljelentett cselekménye, hogy a táncmulatságon sértettet ok- és szónélkül oldalt a szeménél késsel megszúrta, csakis abban az irányban lehet eljárás tárgya, vájjon az megállapítja-e a Kbtk. 75. §-ban meghatározott kihágás tényálladékát. Minthogy pedig ennek a kihágásnak elbírálása az 1897. évi XXXIV. tc. 19. §. 1. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a felmerült hatásköri összeütközési ügyben a rendelkező rész értelmében kellett dönteni. Gazdasági cselédnek a szolgálatból jogtalan elbocsátás alapján hátralékos bér iránti követelése nem kártérítési, hanem cselédbérkövetelés és összegére tekintet nélkül közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1914 június 16. Hb. 67. sz.