Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

i64 HATÁSKÖRI EIRÓSÁGI HATÁROZATOK. hogy az ügy hatáskör hiánya miatt a közigazgatási hatóságnál szüntettessék meg és döntés végett a hatásköri bírósághoz terjesztessék fel. Alperes jogi képviselője ehhez az előterjesztéshez hozzájárult. A főszolgabíró ezután 1914. évi január hó 3-án 4222/1913. kig. sz. a. hozott végzésével «az összes iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte*, mert a peres felek kihallgatásával megállapítást nyert az, hogy közöttük cseléd és munkaadó közötti viszony fenn nem állott, tehát az ügyben az illetékes kir. járásbíróság van hivatva ítélni. II. K. L. 1914. Hb. 53/3. sz. a. beadott nyilatkozatában a kir. bíróság hatáskörét kérte megállapítani, Gy. G.-né N. M. L. pedig 1914. Hb. 53/2. sz. a. beadott nyilatkozatában azt vitatja, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete fel nem merült. III. A dunavecsei járás főszolgabírója által tartott tárgyaláson Gy. G.-né N. M. L. panaszlott amaz előadása után, hogy a kisk. K. J. szolgálatát illetőleg sem az időre, sem a bérre nézve meg nem állapodtak, a kiskorú törvényes képviselője K. L. panaszos beismerte, bogy előzetesen semmiféle megállapodás nem jött létre. Panaszos gazdasági cseléd követelése tehát nem oly szerződésre van alapítva, amely szerződés meghatározott évek, hónapok, hetek vagy napok számában ki volt fejezve és amelyben a szolgálatért valamely bizonyos és szabatosan meghatározható időhöz viszonyított bér köteleztetett, hanem a panaszos fia Gy. G.-néval, mint rokonnal csak abban állapodott meg, hogy ennek gazdaságában segítségére lesz anélkül, hogy ennek a segítségnek pénzbeli ellenértéke meghatároztátott volna. Ez a megállapodás pedig nélkülözi a gazdasági cselédekről szóló 1907: XLV. tc. 1. és 7. §-ai értelmében a cselédszerződés érvényességéhez megkívánt kellékeket s így a vitás követelés megbirálása nem az 1907: XLV. tc. 62. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás során vitatott rokoni viszony nem a hatáskört, hanem az ügy érdemét érintő kérdés.