Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XIX sítja. (Hb. 1913 márc. 15. 32. sz. VI. 21. 41.; 1914. febr. 28. 28. 75. 50.; március 17. 41. sz. 43. 93.; május 25. 74. sz. 92. 187.) A hatásköri összeütközést bejelentő kérvény hivatalból visszautasítandó, ha ügyvédi meghatalmazást nem csatoltak hozzá, és a kérvény oly ügyvédi ellenjegyzéssel van ellátva, melyből sem az ügyvéd utóneve, sem lakóhelye ki nem tűnik. (Hb. 1913 okt. 22. 136. sz. VI. 124. 280.) Az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, de meghatalmazás csatolása nélkül beadott hatásköri összeütközés! bejelentést a hatásköri bi.rőság hivatalból visszautasítja. (Hb. 19^ dec 24. 170. sz. VI. 158. 360.; 1914 febr. 3. 10. 12. sz. 16. 35.; febr 21. 31. sz. 18. 36.; márc. 10. 36. sz. 34. 72.; márc. 9. 38. sz. 35. 73.) Ügyvédi meghatalmazással felszerelt, de ellenjegyzéssel el nem látott hatásköri összeütközési bejelentést a hatásköri bíróság hivatalból visszautasít. (Hb. 1913 jún. 15. 109. sz. VI. 88. 191.) Az ügyvéd nevének és lakóhelyének gépi úton történt reányomása az ellenjegyzést nem helyettesíti. (Hb. 1913 jún. 15. 109. sz. VI. 88. 191.) A tárgyalási határnapnak korábbi időre kitűzése és segély kiutalása iránt ügyvédi képviselet nélkül beadott kérvényt a hatásköri bíróság hivatalból visszautasítja. (Hb. 1913 jún. 15. 95. sz. VI. 87. 190.) A hatásköri bírósághoz új tárgyalás tartása és tanúkihallgatás iránt ügyvédi ellenjegyzés és meghatalmazás nélkül benyújtott kérvényt a hatásköri bíróság visszautasítja. (Hb. 1914 március 24. Hb. 95. 36. 73.) Birói hatáskör és közigazgatási hatáskör polgári ügyekben. A hatáskörre vonatkozó általános jogszabályok. A követelés érvényesítésére vonatkozó eljárás és így a hatáskör szempontjából is ellenkező törvényes intézkedés hiányában mindig a követelés érvényesítésekor fennálló törvényes jogszabályok alkalmazandók. (Hb. 1914 szept. 31. 84. sz. 98. 198.) A hatáskör megállapítása szempontjából a fél által előterjesztett kérelem szerint az ügy minősége, nem pedig annak hatósági minősítése az irányadó. (Hb. 1913 nov. 17. 111. sz. VI. 140. 315.) A szolgálat jogi minősítésére nem a felek által használt egyes kifejezések irányadók, hanem ez a kérdés a hatáskör szempontjából is esetről-esetre csak az összes körülmények mérlegelésével dönthető el. (Hb. 1913 ápr. ai. 10. sz. VI. 32. 60.) A panasz, illetve a kereset jogalapját az abban előadott tényállás helyes jogi minősítése szerint kell elbírálni. (Hb. 1914 jan 19. 1913. 140. sz. 3- 6.)